Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…

Kathy a Hailsham nevű magániskolában nőtt fel, és ezekre az időkre emlékszik vissza, meséli a történetét, amihez szorosan hozzátartozik Ruth és Tommy is. Kezdettől fogva úgy nevelték őket, hogy különlegesek, Galériába vitték a rajzaikat, alkotásaikat és különösen fontos volt, hogy megőrizzék az egészségüket. Ők még nem igazán tudták, mikor én már igen, hogy milyen életet szántak nekik. A meglepődések vagy fordulatok emiatt nem tartoznak a könyv erősségei közé, de cserébe érzelmi síkon nagyon is elgondolkodtató, amiről mesél. Kicsit lassú folyású, de nem bántam. Azt viszont már kicsit sajnáltam, hogy nem tudtam kiverni a gondolatot a fejemből, hogy én ezt, vagyis ilyesmit már láttam valahol, de ha elárulnám, melyik filmre gondolok, az spoileres lenne, akármennyire hamar sejtettem, hogy miről is szól.

Nagyon szomorú, hogy milyen az emberiség, milyen messzire képes elmenni az önző céljai érdekében, remélem, igazából nem jutunk majd el ilyen szintre. Másrészről ott van a beletörődés, a puszta létezés, ami egyszerre szomorú és csodálatra méltó, bár engem leginkább csak felháborít, hogyan lehet egyáltalán ilyet engedni, csinálni. Visszatérve a beletörődésre, kicsit ijesztő, hogy ahogy ők, úgy én is beletörődtem, hiába volt ott az ellenérzés is. Egyébként maradtak megválaszolatlan kérdések, amikre szívesen olvastam volna magyarázatot, nem egészen értem, hogy miért nem volt. Tetszik a stílusa, kicsit ellentmondásos, hogy olvasmányos, mégis kis adagokban haladtam vele.

A könyvből Never Let Me Go címmel film is készült. Régóta terveztem Andrew Garfield miatt (Keira Knightley valahogy fel se tűnt a szereplőlistában, csak Carey Mulligan), aztán szándékosan az olvasás utánra halasztottam. Addigra már nem sok kedvem volt hozzá, inkább csak végigpörgettem, de annyit leszűrtem belőle, hogy valahogy megrendítőbb lett a könyvnél.


4/5

3 megjegyzés:

  1. Az egyedüli, ami nálam más volt, mint nálad, az az, hogy én a szereplőkkel ellentétben nem törődtem bele a sorsukba. Kérdések nálam is maradtak a levegőben. :/
    A filmet nem láttam még, de szándékomban áll megnézni, a történet úgyis beporosodott már egy kicsit. (:
    Köszi az értékelés. (: Szép napot!

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy elolvastad és egyben sajnálom, hogy így a filmet nem nézted végig. Én fordítva tettem, és úgy nekem tetszett. A film amúgy tényleg megrendítőbb lett.

    VálaszTörlés
  3. IsaBella: érdemes megnézni a filmet, bizonyos szempontból szerintem jobb, mint a könyv.:)

    kiara: végülis végignéztem, csak pörgetve.:))

    VálaszTörlés