Kedvenceim 2013-ból

A cím egy kicsit sántít, mert nem tudok egyből kiemelni szinte semmit, ami kimondottan húú, ez de jó volt gondolatokat váltana ki. Nem vittem túlzásba se a filmeket, se a könyveket, de még a sorozatokat se. Ami egyébként erősen meglátszik a blogon. Idén leginkább a munka foglalt le, ez főként az év első felére volt jellemző. A jövő évet egészen máshogy tervezem, mert igazából kicsit megelégeltem a fentieket.

2013-ban 37 könyvet olvastam, 26 filmet néztem meg, és nagyjából 9 sorozat van, amire azt mondhatom, hogy többé-kevésbé rendszeresen nézem.

Kis listázás következik sok képpel.

Legemlékezetesebb könyvek:


Stephanie Perkins: Anna és a francia csók 
Monica Murphy: Heti csaj - One Week Girlfriend

Joss Stirling: Lélektársak - Sky  

Tammara Webber: Easy - Egyszeregy
 

E. L. James: A szürke ötven árnyalata 


A legnagyobb meglepetés, és egyben kellemes csalódás is a szürke (a részletekről jövőre).

A legnagyobb csalódás pedig az Egy különc srác feljegyzései.


Kedvenc sorozatok:


Az Arrow az aktuális nagy kedvenc, a Teen Wolf jó volt nyáron, bár nem annyira, mint a Camp, a Hart of Dixie-t hirtelen nagyon megszerettem, a Suits alap, a Walking Dead még mindig jó, az m2-nek pedig örök hála, amiért elkezdte adni a Táncakadémiát. A Hemlock Grove első évadát -érthetetlen okból- még nem sikerült befejeznem, viszont az eddigiekkel is meggyőzött.


Legjobb filmek:




Kedvenc színésznők:


Dena Kaplan (Dance Academy)
Willa Holland (Arrow)
Jaime King (HoD)
Rachel Bilson (HoD)
Emily Bett Rickards (Arrow)
Holland Roden (Teen Wolf)


Kedvenc színészek:



Colin Donnell (Arrow)
Colton Haynes (Arrow)
Wilson Bethel (HoD)
Norman Reedus (TWD)
Patrick J. Adams (Suits)
Landon Liboiron (Hemlock Grove)
Luke Mitchell (The Tomorrow People)

Jordan Rodrigues (Dance Academy)



Boldog Új Évet!:) 



Dynamo: Semmi sem lehetetlen

"Ez a könyv nem csak az életemről szól, hanem annál sokkal többről: arról, hogy eltökéltséggel és szorgos munkával bárki képes lehet változtatni a sorsán. Remélem, mindaz, amit én megtanultam, téged is ösztönözni fog az életed során. Ezért aztán az eseményeket nem is a szokásos időrendben mesélem el -  a fejezeteket inkább olyan helyek köré építettem fel, amelyek valamiért fontosak a számomra, és néha előre-hátra fogok ugrálni az időben, amikor egy adott hely bizonyos emlékeket idéz fel bennem. Szeretem a játékosságot."

"Véleményem szerint a mágia egy érzés: az, amit akkor érzünk, amikor valami olyasmit látunk, amit nem tudunk megmagyarázni. Ilyenkor arra gondolunk: "Fogalmam sincs, hogy csinálta, úgyhogy csak varázslat lehet!""

Steven Frayne, vagyis művésznevén Dynamo eddig is szimpatikus lehetett a bűvésztrükkök és a mágia kedvelőinek, azonban önéletrajzi könyvének olvasása után bizonyára a szimpátia erősebbé válik majd. Őszintén ír gyerekkoráról, többek között arról, hogyan bántották az iskolatársai, mivel mindig picike volt a kortársaihoz képest és nem tartozott a "menők" közé, továbbá a bűnöző életet folytató apjáról, akit igazság szerint életében alig látott, és a rossz tapasztalatai miatt nem is vágyik a vele való kapcsolattartásra. Nyíltan beszámol a betegségéről, és arról a mélypontról, ami majdnem a halálát okozta. És még egy fontos elemet kiragadnék: végig nagy szeretettel emlékezik meg dédapjáról, akinek hatására elindult ezen a pályán.

Mindemellett nagy hangsúly van a varázslaton, áthatja az írást a bűvészet iránti rajongása. Némi történelmi visszatekintésnek is jutott hely a mágia területén, és többször szó esik más elismert bűvészekről is. Végigkövethetjük azt a fejlődést, amit végigjárt (fejben is), míg odáig eljutott, ahol most tart. Megélte az álmait, és a mai napig van kitűzött célja.

Rengeteg helyen, a világ szinte minden táján járt már, és mesél többek közt olyan dolgokról, hogy milyen élmény volt számára, amikor találkozott más bűvészekkel, és az miként alakította a saját munkásságához való hozzáállását. Tanulmányozta ezt a művészeti ágat, rendületlenül gyakorolt, újabb és újabb ötletei voltak, melyeket addig fejlesztett, míg nem érezte teljes egészében a saját stílusának. Nem lehet azt állítani, hogy nem dolgozott meg a sikerért. A kezdetleges üzleti tervéből sok idő és munka útján született egy életképes üzleti vállalkozás, melyet megkoronázott egy saját tv-műsorral. Bár sokan ismerik a nevét, úgy vélem, ebből a könyvből lehet eddig a legjobban megtudni, ki is Stephen Frayne - hiába hallhattunk már egyet s mást az életéről, ebből az írásából ismerhetjük meg igazán.

Több híresség kerül szóba a könyvben és gazdagon illusztrált kiadvány a sok fényképnek köszönhetően, amik közül a róla készült fekete-fehér fotók a kedvenceim, a legemlékezetesebb pedig (nem tudom, talán a hozzá köthető tartalom miatt) a gyerekkori lakhelyéről készült kép lett.

Nagyon szerettem olvasni.:)
A borító rendkívül szép, és strapabíró, keményfedeles.

5/5

351 oldal


Bear Grylls: Az élet törvényei - Küzdd le a nehézségeket, és hozd ki magadból a legtöbbet!

"Az, hogy milyen nehézségekkel kerülsz szembe, nem mindig tőled függ, de az igen, hogy miként állsz hozzájuk."

Szép sorjában jelennek meg Bear Grylls könyvei hazánkban, aminek örülök, mert érdekes személyiségnek tartom, és szívesen olvasom a kalandregényeit illetve ugyancsak kíváncsi voltam az élettörténetére, és persze a természetben alkalmazható túlélési tippjeire.

A vadon törvényei után volt egy elképzelésem, hogy milyen lesz ez a kötet, valószínűleg a címe miatt. Valami olyasmire számítottam, hogy a vadonban alkalmazható dolgokat valamilyen módon "átülteti civil módba", nagyvárosba, valami ilyesmi. Hamar kiderült, hogy nem igazán erről van szó.

Azzal kezdi, hogy fiainak írta ezt a könyvet, és ezt egész jól lehet érezni rajta. Nem önsegítő könyv, mégis bele lehet látni, hogy részben kicsit az. Olyan, mint egy nagy lelkesítő beszéd, csak az a baj, hogy én viszonylag gyorsan elvesztettem a lelkesedésem... Sok bölcs gondolattal árasztja el az olvasóit, a könyv szerkezete úgy néz ki, hogy van egy vastagon szedett nagybetűs cím, és ezekhez a pontokba szedett kis fejezetekhez tartozik hol több, hol kevesebb gondolat, valamikor csupán néhány mondat. Sokszor egyébként teljesen egyszerű meglátásokat bont ki, mégis jó volt olvasni, amikor megfelelő kedvvel vettem a kezembe. Általában ezekkel a dolgokkal, amikről ír, tisztában van az ember, de sosem árthat a lelkivilágunknak, ha felelevenítjük.

Szerintem úgy jó olvasni ezt a könyvecskét, hogy nem egyszerre, végigrohanni rajta, hanem hagyni kell ülepedni, tehát félretenni, majd amikor ismét van hangulatunk hozzá, újra elővenni. Nem hosszú, mert nagy betűs és szellős, mégis így érzem. Nem teljesen azt kaptam, amit vártam, mégsem bánom az olvasását, és ha egy rajongó az eddigi köteteket beszerezte, mindenképp szépen mutat majd mellettük.;)

280 oldal