Mialatt olvasok egy könyvet, közben is szoktam gondolkodni, hogy miként látom az olvasottakat épp, de ezek sokszor felülíródnak később, a teljes mű ismeretében. A megítélésemet több tényező befolyásolja, pl. az aktuális hangulatom (ez nagymértékben) mindenképp, de számos olyan dolog is, amiket így hirtelen nem is tudnék összegezni. Mondjuk az sokat számít, hogy az adott műfajt mennyire érzem magaménak, olvastam-e már hasonlót, amihez hozzá tudom mérni, vagy mennyire szimpatikusak a szereplők. Általánosságban talán örökérvényű, hogy minél jobban beránt egy könyv, annál magasabb "pontszámra" (erről mindjárt) van esélye a végén. De nem minden esetben, ezt tényleg sok dolog befolyásolhatja, mondjuk ha igényes, egyszerűen jó olvasni, mert úgy van megfogalmazva, de a történet nem igazán köt le, na az megint egy másik kategória, ilyen esetekben máris átértékelődik (szó szerint) a helyzet. Visszatérve a pontszámokra, az utóbbi időben nem szeretek pontozni, nem tudom, hogyan történt, egyszer csak úgy éreztem, hogy nem szeretnék. Nem tudom, hogy állandósul-e, vagy csak néha nem lesz a blogon az értékelés effajta formája.
Erőteljesen hatással van a soron következő kötet kiválasztására az előtte lévő olvasmány. Ha valami történelmi volt mondjuk, akkor legközelebb biztos nem lesz kedvem még egyhez (nem is olvasok olyat, úgyhogy tuti, na mindegy) - oké, szóval ez nem jó példa volt.:) A lényeg, hogy azonos műfajúak nem gyakran követik egymást, ez nem is túl szerencsés szerintem. Valami komoly után egy könnyed célszerű, sok depiset nem szabad, mert akkor az ember hangulata is világvégemindenrossz lesz, legalábbis rám olyan hatással lenne. Ezekre mindenképp próbálok figyelni, vagyis nem is, inkább magától jön, érzésre. Általában ez dönti el egyébként kb. az utolsó pillanatban, hogy mi legyen a következő, gondolok egyet, kipattan egy ötlet, és rájövök, hogy igen, pontosan ehhez lenne kedvem - és akkor nem szabad túl sok időnek eltelnie, mire ténylegesen elkezdem olvasni, különben elmúlik az érzés, hangulat.:D Azt is szoktam csinálni, amikor nem nagyon van semmi, ami felkelti aktuálisan az érdeklődésem, hogy több könyvbe belekezdek (nem a legjobb stratégia, mert aztán egyre több megkezdett könyv lesz, és az nyomasztó tud lenni, legalábbis nekem), és ami megfog, az úgyis marad, és akkor örülök meg nagyon elégedett vagyok.
(Ez a bejegyzés Az olvasás 7 hete című esemény keretein belül íródott (III. hét).)
Én szoktam egymás után ugyanazt a műfajt olvasni, sőt, ugyanattól az írótól :) Voltak korszakaim: Daniell Steel, Stephen King, Leslie Laurence,stb. akkor csak az ő könyvét olvastam. Nem untam meg :)
VálaszTörlés