John Ajvide Lindqvist - Hívj be!

Ez a könyv mindenképpen hosszabb, mint kellene. Túl van írva, ~360 oldal bőven elég lett volna, helyette majdnem 600. Ennyire azért nem érdekelt a sztori. Csak a vámpíros része lett volna érdekes, meg még néhány ember, akik kapcsolódtak hozzájuk, a többi szerencsétlen nem hiányzott. Az elején jónak indult, még ha eléggé durvának is találtam, de aztán csak szenvedés volt olvasni a 2. felét, és még undorító dolgok is voltak benne. A vége is béna, részben amiatt olvastam végig, hogy hátha megéri, de nem. Ráadásul a vámpírok itt cseppet sem vonzók, pedig az lenne a dolguk manapság.:) Nem hiszem, hogy az ilyen nyomasztó könyvek nekem valók.

A filmhez nem sok kedvem van.

2 megjegyzés:

  1. Szerintem is sokkal jobb volt az eleje. Meg sokszor már nem tudtam követni a sok szereplő, hogy kapcsolódik egymáshoz. Én nem bántam meg, hogy elolvastam, szerintem amúgy jó könyv volt. A filmet még mindig nem néztem végig. Ha a könyv sem tetszett, szerintem ne nézd meg. A felét láttam, de olyan lassú volt, és monoton, és olyan elnagyolt a történet a könyv után. Persze nem láttam végig, szóval kitérhetnek még később részletesen a dolgokra. De a könyvben annyi szereplő volt, meg annyi féle törtétet, hogy azt szerintem lehetetlen a filmben megjeleníteni. Valahogy végig azt éreztem, hogy ha nem olvastam volna a könyvet, akkor érteném egyáltalán, hogy ki ez itt most, vagy hogy kerül bele a történetbe??

    VálaszTörlés
  2. Elkezdtem a filmet, pár perc, de nagyon szörnyű, elég is volt, én már eleget szenvedtem ezzel.:)

    VálaszTörlés