Egy ideje a várólistámon volt ez a korai Könyvmolyképzős könyv. Hát, nekem ez bizony nem nagyon jött be, és emiatt egy kicsit hülyén érzem magam, mert rosszat még nem olvastam róla.
A tizenöt éves Caitlin egy szigeten él. Felbukkan egy titokzatos fiú, akiről senki nem tud semmit. Mindenki ellenszenvvel viszonyul hozzá, pletykák kezdenek terjedni, és egyedül Caitlin bízik benne. A könyv leírása szerint "egyszerre lélekmelengető és vérfagyasztó történet a szerelem, a gyűlölet és a tisztaság magával ragadó regénye". Én egyiket sem éreztem így, egy kicsit eltúlzottnak érzem az ajánlót.
Azért voltak jó pillanatai, és a mondanivalója is nagyon rendben van. A tömeg hatalma, az előítéletek - ez így együtt a végével persze szomorú, főleg amiatt, hogy életszerű is. A szereplők is azok voltak. Szerintem az is volt a baj, hogy így előrevetítették: "meghökkentő befejezés" - hát nekem valószínűleg emiatt nem volt az. Ez olyan, akár egy filmnél, amit várok, és aztán mindenki csak dicséri, és akkor az elvárások valahogy túlságosan megnőnek.
Egyébként "könnyed" és gyorsan olvastatja magát.
