"Nagyon kevésen múlott, hogy ne másként történjen minden."
Be lett nekem harangozva rendesen ez a könyv, hogy milyen romantikus és így meg amúgy, hú de jó. Meg a cím is olyan beszédes, így természetes, hogy voltak elvárásaim, és olyan hangulattal álltam neki, hogy ez egy valóságos szerelmi tündérmese lesz.
Nos, én több romantikára számítottam. A kiindulópont, hogy Hadley (17) és Oliver egy repülőtéren találkoznak, és ezután véletlenül úgy alakul, hogy egymás mellett ülnek a repcsin. Beszélgetnek az utazás alatt, és miután megérkeznek Londonba, elvileg szétválnának útjaik, gyakorlatilag persze nem így történik. Nagy hatású a fülszövegben, hogy a történet huszonnégy órát ölel fel, és valahogy a Mielőtt lemegy/felkel a nap című filmek ugrottak be miatta, amiben csak beszélgetnek és beszélgetnek, és nagyon sodró lendületű, székbe szegező, és hát valami ilyesmire számítottam a könyvnél is. Sajnos hiba volt az összehasonlítás.
Nagy szeletet foglal el a lány kapcsolata az apjával, meg az újraházasodásával kapcsolatos nyavalygás, ami nem volt valami érdekes számomra. Ráadásul sok volt a visszaemlékezés, merengés a múlton, ami szintén nem túlzottan foglalkoztatott, túlságosan elnyomta a szerelmi szálat, pedig hát jobban érdekelt volna a fiúval való megismerkedésük sztorija, példásul szívesen olvastam volna több párbeszédet, mert amúgy amik voltak, azok tetszettek.
Hadley-t eléggé megviselte a szülei különválása, amit igen érzékletesen jelenít meg a könyv, úgy éreztem, inkább erre koncentrált az írónő. Meg ami eszembe jutott a végén, hogy talán azért találtak ilyen jól egymásra a szereplők, mert mindketten elveszettnek tűntek, ha jobban belegondolok az élethelyzetükbe.
Ami mindenképp pozitívum, az a rövidsége, így nem sajnálom egyáltalán, hogy elolvastam, mert a fentiek zárásául azért annyit megjegyeznék, hogy ha minden előzetes véleményt mellőzök, akkor nem rossz könyv, gyorsan olvasható, könnyed, csak engem mégsem fogott meg.
3/5
256 oldal
Maxim Könyvkiadó
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése