Rainbow Rowell: Eleanor és Park

"Park Sheridan tökéletesen kigondolta. Ha senki sem látja, senki sem fogja zavarni. Ha láthatatlanná tud válni, mindenki békén hagyja majd. Eleanor Douglas akkor sem lenne képes eltűnni, ha megpróbálná. Minden túl sok rajta őrült vörös haja, fantasztikus ruhái, a szokatlan bolondságok, amik elhagyják a száját. Mikor Eleanor feltűnik Park iskolabuszán, a fiú nem tudja eldönteni, hogy bátor-e, vagy öngyilkos típus De nem tudja kiverni a fejéből. Két rossz csillagzat alatt született fiatal története, akik elég okosak ahhoz, hogy tudják, az első szerelem szinte sohasem tart soká, de elég bátrak és elszántak ahhoz, hogy mégis megpróbálják."




Hosszú ideje kinéztem már ezt a könyvet, figyelemfelkeltő volt a fülszöveg, és csupa pozitív véleménnyel találkoztam vele kapcsolatban. Az olvasási válságom okozta azt, hogy a megjelenés után ilyen sok időre kerítettem rá sort.


Rögtön megnyert magának azzal, hogy váltott nézőpontos, de kezdetben túl borúsnak éreztem, nem voltam biztos benne, hogy képes lesz olyan hangulatot megteremteni a történet, mint amilyet előzetesen elképzeltem. Pont időben jött a változás, kb. mikor a képregények megjelentek, és onnantól kezdve lubickoltam a sztoriban, nagyon megfogott, legszívesebben megállás nélkül olvastam volna, annyira kíváncsi voltam a végkifejletre. Tartottam attól, hogy olyan befejezése lesz, ami nem fog tetszeni... és mikor az utolsó szóhoz értem, először nem is tetszett. Picit rágódtam rajta, és mostanra már úgy érzem, a befejezés csak még különlegesebbé tette, és valahogy emlékezetesebbé teszi a könyvet.

"Megpróbált visszaemlékezni, hogyan is történt meg ez – hogyan lett egy ismeretlenből az egyetlen személy, aki számít."

 
A szereplők külseje nem a sablonos romantikus "főhős-kritériumoknak" felel meg, és jellemre szintén elég különcök, ez főként Eleanorra vonatkozik. A társadalmi háttér, vagyis a családi problémák is egyedi töltetet adnak neki, nem beszélve a magnókazettás 80-as évek hangulatáról (bár a zenei stílusa nem áll hozzám közel). Összességében tehát egy nem szokványos formában tálalt szerelmi történet, ami kedvencgyanús, de erről még nem döntöttem..:)

Kíváncsian várom a filmet, igaz, nem mostanában lehet számítani rá.

5/5

Scolar Kiadó
334 oldal

Érdekességképp egy külföldi borítóválogatás:











Tedd tönkre a könyved




Megjelent kis hazánkban Keri Smith Nyírd ki ezt a naplót című könyve, amit mindenféle ítélkezés nélkül, válogatott módokon tehet tönkre a tulajdonosa.

Volt már pár éve egy hasonló megjelenés, sajnos már nem lehet kapni, csak a focis verziót, igaz, azt viszont erősen leárazva - már bánom, hogy anno a Nemkönyvet nem vettem meg, amikor végiglapoztam a boltban, mert most nagyon eluralkodott rajtam a birtoklási vágy. (Talán kiadják most majd újra?) És nehezen viselem, hogy végigtúrtam a netet és sehol semmi.:D :/



Mindenesetre megrendeltem ezt a kettőt, meg még valahogy bekerült a kosárba néhány másik könyv. Valahogy.:D

Kíváncsian várom, csak néhány képet láttam a naplóról, videókat szándékosan nem néztem, mert majd én felfedezem a saját kis példányomat, de akit érdekel, itt van kedvcsinálónak:


 


A sikertől függően szerintem elindulhat most valami, ami felfrissíti a kreatív könyves területet, és a színezők felköthetik a gatyát - egyébként engem a felnőtt színezők nem érdekelnek, elgondolkodtam egy röpke pillanatra, de aztán passzoltam a dolgot. 
Örülnék, ha a jövőben jelenne meg másfajta ilyen jellegű kötet, mert külföldön vannak még elég szép számmal.