Monica Murphy: Heti csaj - One Week Girlfriend

"Ami mögöttünk van, és ami előttünk van, mind nagyon kicsiny dolgok ahhoz képest, ami bennünk van. - Ralph Waldo Emerson"

Sok múlik egy könyv fülszövegén. Nem csak az a feladata, hogy a borító mellett meghozza a kedvet az olvasásához, persze nyilván elsősorban az - csak nem mindegy, hogy mondjuk elmeséli körvonalakban a történetet (vagy éppen félrevezető, mert olyan is előfordul, és annál rosszabb talán nincs is), vagy csak sejtet. Ennek a könyvnek csillagos ötös a fülszövege, méghozzá azért, mert pont hogy csak sejteti, hogy miről szól a regény, ám nem árulja mégsem el a részleteket, és a kis kiegészítő körülményekről szépen hallgat. Ezzel spoilermentesen (!) érdeklődést vált ki, nálam konkrétabban már kíváncsiság volt, ami erősebb, és ez nagyon tetszik. És egyáltalán nem mindegy, hogy az olvasottakról előzetesen mennyit tudunk, nekem ez nagyon fontos tényező, és megkockáztatom azt, hogy lehet, hogy nem is tetszett volna ennyire a könyv, ha előre tudok bizonyos dolgokat.

Hogy magáról a könyvről is szóljak végre... Váltott nézőpontos! Most össze kell szednem a gondolataimat, amik kicsit messze szaladtak, mert már lassan két hete kiolvastam a regényt. Drew és Fable kapcsolata elég sajátos, teljesen különbözőek és nem is illenek össze az eltérő családi/pénzügyi hátterük miatt, és ha Drew nem kéri a lány segítségét, valószínű sosem léptek volna kapcsolatba egymással. A fiúnak ugyanis szüksége van valakire, aki eljátssza, hogy a barátnője, amíg egy hétre hazalátogat. Ugye milyen izgisen hangzik?:)) Olyan filmszerű, kiszámítható, mégis a női szíveket megdobogtatja. Egészen addig, míg nem eszmélünk rá, hogy cseppet komolyabb dolgok mozognak a háttérben. Onnantól aztán megint kiszámíthatóbb lesz, viszont addigra már annyira szimpatizáltam a szereplőkkel, hogy olyan mindegy volt. Az pedig, hogy mindkét szereplő szemszögéből van lehetőség átélni a dolgokat, sokat hozzátesz az egészhez.

Ez egy tök jó könyv, és nem csak a jól eltalált fülszöveg miatt. A romantika mellett felvonultat keményebb témát is, és együtt rendkívül hatásosak. Nagyon-nagyon várom, hogy nekikezdjek a kövi résznek!

284 oldal
Ulpius-Ház Könyvkiadó

Nyerj iPad 3-at olvasással!

Ha eddig nem ismerted az e-könyveket, vagy csak ismerkedsz velük, most érdemes megfogadnod ezt a tippet: ha most regisztrálsz a Book&Walk oldalán, egy 64 GB-os Apple iPad 3-at nyerhetsz! 


Ráadásul most egy 30%-os e-könyv kupont is kapsz ajándékba, amivel tovább növelheted esélyeid a végső nyereményre. Ha eddig csak papír könyvet olvastál, vagy csak az illegális letöltésekben gondolkodtál az e-könyvek kapcsán, most érdemes váltanod, hiszen a vonzó nyeremények mellett kiváló minőségű, friss és sikeres e-könyvek közül válogathatsz. Ráadásul kedvencedet saját ingyenes magyar nyelvű olvasóalkalmazásokon is olvashatod a már jól megszokott webes olvasó mellett.

Az akció időtartama: 2013. november 14 – december 6.

A játék az alábbi oldalról érhető el: http://bookandwalk.hu/nyerj-ipad3-at.html?utm_source=pr_ipad&utm_medium=referral&utm_campaign=pr_ipad


Gilles Legardinier: Állítsd le magad, Julie!

Nézzétek meg ezt a borítót! Hát nem imádnivaló ez a cica?!:)

A fülszöveg szépen vázolja amit tudni kell Julieról - hát hogy is fejezzem ki magam, nem egy szerencsés életutat járt be eddig. Úgy vélem, ezt bizonyos tekintetben magának is köszönheti, mert valljuk be, iszonyú nagy hülyeségeket képes csinálni. Tehát hogy egy idegen postaládájába szoruljon a kezem, én elképzelhetetlennek tartom, vagy hogy órákat töltsek az ajtó kukucskálójánál, hogy láthassam az új szomszédot, mert hogy lehet valami szuper pasi... Hát ez nagyon gáz.:D Julie szerencsére mindezeket maga is őrültségnek nevezi, és tulajdonképp ez ő elcseszett dolgairól szól a könyv.

Legalábbis így indult, később viszont mintha mérséklődtek volna az őrültségek. Vagy csak hozzászoktam. Az új szomszéddal (Ric) való elképesztően lassan kibontakozó románcuk mellett Julie munkahelyet vált, megismerjük a barátait, a környékbelieket, a boltosokat, és eltemetünk egy kedves idős hölgyet... Nem volt ez rossz könyv, ám azért bevallom, nem ilyet vártam. A romantikus szál bár végig jelen volt, nem az volt a lényeg, és valahogy hangsúlyosabbat vártam tőle a fülszöveg alapján.

Az én egyetlen bajom mégis csupán annyi, hogy az elején nem tudtam igazán megkedvelni Juliet. Ami, ha azt nézzük, hogy főhősként ő mesél meg róla szól a könyv, elég bajos dolog. (De legalább a macska helyette is szimpatikus volt.) Szerencsére az oldalak előrehaladtával azt vettem észre, hogy elkezdtem drukkolni neki, szóval valami megváltozott, átalakult a könyvhöz való viszonyom, és bár nem váltott ki rajongást Ric karaktere, mégis érdekelt, mit titkol, és azon kaptam magam, hogy egyre inkább kíváncsi vagyok arra, mit mesél Julie. Néha a híres szingli, Bridget jutott eszembe, miközben olvastam, de az még az őskorban volt, úgyhogy könnyen lehet, hogy egyáltalán nem hasonlítanak, csak vicceskedett a memóriám.

Az általános hangulata számomra olyan kis semmilyen volt, mégis néha sikerült elérnie, hogy felnevettem, meg voltak szomorúbb részei is. A legérdekesebbnek azt találom, hogy férfi írta, egy elsősorban női regényt, női szemszögből. És elég jól sikerült belelátnia a női gondolkodásmódba, ezáltal hiteles lett, még ha valamikor túlzó is. Lett kedvenc helyszínem, mégpedig a pékség. Valójában az egész környéket aranyosnak találtam, pontosan ilyennek kell lennie egy bájos közösségnek, akik mindig segítenek a másiknak. A vége kicsit érdekes, de nem foglalkoztat, mert alapból nem vártam semmit a befejezéstől..:)

Ui: A macskának igenis jól áll az a sapi! És biztos vagyok benne, hogy van olyan ember, akinek szintén.:)

3,1/5

348 oldal


Kalapos Éva: D.A.C. - Egy új élet

A történet főszereplője és mesélője a 16 éves Fellegi Flóra (milyen jó neve van:). Nem tartozik a népszerű diákok közé, egy lány és egy fiú van, akiket a barátjának mondhat. Anyukáját két éve sajnos elveszítette, így már csak az öccsével és néha az apjával él, aki a tragédia óta teljesen a munkájába menekül és csupán néhány hetente látogat haza, amikor egy kötelező "minden rendben a suliban és hogy vannak a barátaid?" kérdéseket megejt, azonban nincs a beszélgetésekben valódi tartalom. Egy bejárónőt azért felvett, aki takarít meg ilyenek - és Karola néni szerencsére jó fej. Flóra tehát eléggé magányos, de jólelkű és okos lány, viszont a szabadidejét leginkább a filmek töltik ki, más társasági programja alig akad. Mindez akkor változik meg, amikor új lány érkezik az iskolába, akivel hamar barátságot kötnek, és Zsani, aki amúgy nagyon érdekes személyiség, eléggé felrázza a hármasukat. Flórának nincs nagy tapasztalata a fiúkkal sem, de Zsani jóvoltából hamarosan ez is megváltozik.

Már az elején szépen elkapott az egész, néhány oldal után, amiben Flóra lefesti a jelenlegi élethelyzetét, majd elmeséli a Zsanival való megismerkedésüket, be is indul a cselekmény. Fiatalos, mai és valóságos (!) az egész, egyszer nem volt olyan észrevételem, hogy hiteltelen lenne. Egyébként elvileg napló, amit Flóra egy blogba ír, viszont ez nem lett kihangsúlyozva, nincsenek dátumok meg ilyesmi, simán fejezetekből áll a könyv, és gyakran azt is körülbelül lehet belőni, hogy két fejezet között mennyi idő telt el. Nem szorul rá arra, hogy naplószerűséggel (ami spec. nálam mindig nagyon vonzó) csalogassa az olvasókat, anélkül is tök jó szerintem.

A szereplőket tehát Flóra leírásai és gondolatai által ismerjük meg, Ákos a fiú barát a csapatban, de semmi extra, Ági a tipikus könyvmoly és jókislány, aki minden 5. oldalon más-más regényt olvas (na jó, most túloztam:), Zsani pedig az új nagy változás, akivel sosem unalmas az élet, szép, csinos, és akit abszolút BF-nek tekint. A filmmániája miatt sokszor filmsztárokhoz hasonlítja a szereplőket a kinézetük leírásával egybekötve - ezzel nem mindig törődtem, például egy Ginny Weasley szerű hajat csakazértsem olyan árnyalatú vörösnek képzeltem, hanem olyannak ami nekem tetszik.:D 

 Zsanira visszatérve, tényleg jófej, menő és divatos meg minden, csak éppen valamit titkol. Sokáig nem derül ki, hogy mit, de bonyodalmak okozója lesz. Csakúgy, mint a fiúzás, ami Flóra számára új dolog, így különösen izgalmas, azonban a szerelmi szálak sem mentesek a nehézségektől, így tényleg elég sok a megfejtendő rejtély, amik mellett hullámzó az egész, hol vidámabb, máskor borúsabb a helyzet, ezáltal egy pillanatra sem laposodik el a sztori. Ami azt illeti, letenni nem nagyon tudtam a könyvet..:)

Flórának úgymond korán kellett felnőnie édesanyja halála után, míg másoknak agyára mennek a szüleik, a szabályaik, stb., addig az ő apja sosincs otthon, és eltávolodtak egymástól. A kislánynál jobban ez csak az öccsét viselte meg, Gergő ugyanis teljesen bezárkózott. Kalapos Éva nagy hangsúlyt fektetett a családi problémákra, nem ez lett a központi téma, de végig finoman ott mozgott a háttérben, szerintem legalább egy családi mintában minden tini meg fogja találni a sajátját. Lehet, hogy csak említve lesz némelyik, de akkor is, úgy gondolom, ez egy fontos eleme a könyvnek. Továbbá az is kiemeli nálam, hogy semmi sincs megszépítve, kozmetikázva, a valóságos jelző mögé nem véletlenül tettem felkiáltójelet. A mai fiatalok sok mindenben mások, mint mondjuk amilyen én voltam 10 évvel ezelőtt, akkor is voltak merészebb gyerekek, de mintha mostanában természetesebb lenne az alkoholfogyasztás, és szélsőséges esetekben még a drogok is, a szex pedig nem ritkán már a középiskola előtt bejön a képbe. Ilyen a mai világ, és ez a könyv nem félt megmutatni, és a veszélyeit kihangsúlyozni, meg foglalkozni egyéb kényes témákkal is.


A kötet végén minden fontosabb szereplőről van egy oldalnyi információ meg érdekességek, amik nem véletlenül lettek a végére hagyva, nem érdemes előre elolvasni, mert spoileres lehet. Ami itt feltűnt, hogy mindenki mintha túl vékony lenne, pl. van olyan adat, hogy 165cm/47kg, ami azért szúrt szemet, mert rajtam sincs sok plusz, de most hirtelen az ehhez képest -5cm és +1kilóval nem vagyok boldog.:D Na mindegy, nekem is nagyjából annyi önbizalmam van, mint Flórának (bár azért én nem mondanék magamra olyat, hogy "csoffadt kis pocok":D) úgyhogy ez talán nem meglepő részemről..:)

Oké, nem akartam, de mégis említést teszek a Szent Johanna Gimiről. Tudjátok mi a hasonlóság a kettő között? Mindkettő szerzője magyar írónő, és mindkét történet a fővárosban játszódik + tiniregény. És ennyi, részemről le is zárnám azt, hogy összehasonlítom őket, mivel nem érdemes, és aki egy másolatra számít, az bizony nagyot fog csalódni. Hozzáteszem, én a magam részéről a Kalauz után lezártam azt az egészet és bár hazudnék, ha azt mondanám, nem merült fel bennem, hogy esetleg olyasmi, meg egyáltalán kezdetben nem sikerült egészen elvonatkoztatni, mert hát mégis azért eléggé meghatározó volt az elmúlt időben, de amint nekikezdtem ennek a regénynek, el is felejtettem, hogy mi az az SzJG, és ezt tök komolyan mondom.

Előreláthatólag tavasszal érkezik a folytatás, és hát nagyon várom! Tényleg gyorsan a végére értem, olvastatja magát, izgalmas és a szereplők is szimpatikusak. Érdekelnek a további fejlemények, amire az utolsó 3-4 bekezdés csak még jobban ráerősít...:)

5/5

272 oldal