David Almond: A vadóc

Blue Baker ma már idősebb, de egykor tizenéves fiúként elveszítette az édesapját. Ha ez a tragédia még nem lett volna elég, egy másik fiú rászállt, sértegette, nagyon-nagyon gonosz volt. Blue nem mondta el az édesanyjának, se a húgának, inkább egy történetet kezdett el írni, és abba menekült a gondok elől. Ezt olvashatjuk a könyvben, párhuzamosan azzal, amik Blue-val történtek. Az írás főszereplője egy vadócnak keresztelt furcsa, vad lény, és minden olyan dolgot megtesz, amire Blue nem lenne képes, csak a képzeletében. A könyv azonban érdekes fordulatokat hoz...

Sajnos sok gyereket érnek különféle atrocitások az iskolában, és ezeknek nehéz véget vetni, szerintem sokszor nem is sikerül, végső megoldásként talán csak egy költözés/iskolaváltás oldja meg a problémát. Mindenesetre a gyerekeknek tudniuk kell, hogy nincsenek egyedül, és tudnak kihez fordulni a gondjaikkal, és igenis képesek megvédeni magukat, illetve kiállni magukért. Részben erre hívja fel a figyelmet ez a rövid kis könyv, és egyfajta figyelmeztetést is hordoz magában, hogy oda kell figyelni ez ilyen esetekre, mert nagyon rosszul is végződhetnek, nem csak úgy, ahogy a könyvben.

Azt hiszem, többféle nézőpont szerint tekinthetünk a történtekre, én arra jutottam, hogy a vadóc nem ijesztő, hiszen inkább csak a saját maga által képzelt tehetetlenségét vetítették ki ezek a gondolatok. Viszont senkinek nem kell eltűrni az ilyesmit, ahogy vadóc története is mutatja, lélekben mindenki erős, meg tudjuk védeni magunkat, és tartani sem kell a dologtól.

A könyv Dave McKean nagyszerű rajzaival illusztrált, sajátos hangulatú, kissé borús, de szerethető történetet rejt.  Rövid, mégis sok elgondolkodni valót hordoz magában. Érdemes elolvasni, nekem nagyon tetszett!

David Almond másik magyarul megjelent műve a Skellig - Szárnyak és titkok. Whitbread-díjat, 2010-ben pedig Andersen-díjat kapott gyerekirodalmi munkásságáért.

Köszönöm szépen a könyvet a Pongrác kiadónak!

5/5