- Az embereket megváltoztatja a kor, amelyben élnek, ennyi az egész.- Lehet, hogy ennyi az egész - felelte Lilian -, de az éppen elég.
A történet az 1860-as évek végére repíti vissza az olvasót, az írónőt pedig az aranyláz ihlette meg. Erre a gondolatra rögtön magam előtt látom az aranyra vágyó embereket, akik vállalva a körülményeket, és akár még az abban az időben nehézkes utazást is, kutatnak az arany után, a meggazdagodás reményében. Részben ezt is kaptam a könyvtől, ám sokkal többet is. Az első oldalakon egy házaspár és annak férfi tagjának édesanyját ismerhetjük meg, akik Angliából költöztek Új-Zélandra. Azonban sok dologra nincsenek felkészülve, ami az új kontinensen fogadja őket. Mikor a férfi meglátja az aranyszerzés lehetőségét, kalandos utazás veszi kezdetét. Nekem ők maradtak a főszereplők, illetve kettejük közül is inkább Harriet, pedig egy több szereplős könyvről van szó. A boldogtalan házasságról olvasva nem bántam, hogy az útjaik kettéváltak a második részben.
Egy szomorú könyvként gondolok rá, amit áthat némi misztikum is, és titkokkal terhelt múlt. Az abban a korban élőknek sokkal több dologgal kellett megküzdeni: az időjárás, mely elől egy hideg vályogház alig ad menedéket, az utazás nehézségei - ezeket nagyon jól érzékelteti a szerző. Talán az időbeli távolság hatására, de a szereplők valahogy idegenek maradtak számomra, távoliak, míg az állatokat például nagyon sajnáltam. Ahogy halad előre a történet, egyre több új embert ismerünk meg, mint a kínai halász, kisfiú, vagy a maori dajka, különböző emberi sorsokat, melyek együtt alkotnak egy történelmi drámát.
Gyönyörűen megírt és felépített, korhű szépirodalmi regény, ami, azt hiszem, főként az érettebb olvasókhoz szól. Különösen jó az, hogy váltakozik a mesélésben a szereplők között.
Idén új kiadásban jelent meg, azonban akinek a régebbi borító képe jobban tetszett, nem kell lemondania róla: a védőborító alatt rejtőzik kis kép formájában. Az új borító szerintem jobban illik a tartalomhoz, és a belső részén található térkép Új-Zélandról igazán mutatós. A keményfedeles, rendkívül igényes kiadáshoz belevarrt könyvjelző tartozik, ami a régebbi időket idézi, és számomra nagyon hangulatossá tette az olvasást. Nem tudok mást írni róla, mint, hogy kívül-belül nagyon szép.
Nem is értem, hogy lehetséges, hogy ez az első Rose Tremain regény, ami megjelent hazánkban. Legismertebb műve az 1978-ban megjelent Restoration, amelyből Változások kora címmel forgattak Oscar-díjas filmet. (A főbb szerepekben Robert Downey Jr., Sam Neill, Meg Ryan, David Thewlis és Hugh Grant játszottak.) Az írónő Road Home című regényéért pedig elnyerte az Orange-díjat.
A könyvet köszönöm szépen a Park Kiadónak!
Fú, ezt hamar kiolvastad, nem is láttam :)))) Nekem az egyik kedvencem lett.
VálaszTörlésPedig pont, hogy sokára végeztem vele, sajnos közbejöttek dolgok, de végül csak sikerült kiolvasni.:)
VálaszTörlés