Siobhan Dowd: Éles és gyors sikoly

Ez a könyv egy kicsit felkészületlenül ért, és így elég durvának találtam, vagy legalábbis nem a legvidámabb az ifjúsági könyvek sorában.

1984 tavaszán járunk, a helyszín pedig Írország. A tizenöt éves Shell édesanyja már több, mint egy éve elhunyt, és mondhatni, a fiatal lány egyedül maradt testvéreivel, hiszen édesapja egyre jobban az alkoholba menekül. Rose atyára szerencsére számíthat, később pedig egy Declan nevű fiú is képbe kerül, azonban ő rövidesen elhagyja az országot. Az egész helyzet nem túl reményteljes és a legkevésbé sem boldog egyébként sem, mikor Shell rádöbben, hogy terhes. Innentől a könyv még nyomasztóbb. Persze vannak derűsebb pillanatai is, de nem az az uralkodó.

A barátok hiánya, az emberek rosszindulatúsága, az újságok/média (már akkor is) negatív jelenléte, a félresiklott életek, mind erős hatást gyakorolnak az olvasóra.

A londoni óriáskerék rejtélyéhez képest ez igen éles váltás volt számomra az írónőtől. Olyan szörnyű képeket festett le, amik miatt nem tudok jó érzéssel gondolni a könyvre, persze ez nem baj, csupán azt mutatja, hogy másabb, komolyabb, fontosabb üzenettel bíró, mint a célközönség tipikus könyvei.

Tetszett, hogy jócskán visszamentünk az időben, viszont a vallásosságot érintő sorokon többször átugrottam volna. A fülszöveget olvasva talán azt hisszük, nincs annál rosszabb egy fiatal lány számára, mint, hogy teherbe esik, és akkor a könyv megmutatja, hogy de igenis van. Mindazt feldolgozni, ami Shellel történt, és nem összetörni közben... Igen, az is lehetséges.

Köszönöm szépen a könyvet a Pongrác Kiadónak!

4/5