Stephanie Perkins: Lola és a szomszéd srác

Lola sajátos öltözködési stílussal rendelkező tini, akit egy meleg pár nevel. Az egyik apjának a testvére alkalmatlan volt anyának Lola születésekor (ez nem változott azóta sem) így került hozzájuk a kislány. Nem rég lett egy fiúja, a nagyon menő, tetovált és zenész Max, viszont idősebb a lánynál, és nem szívlelik a szülők. Én mindenesetre kedveltem. Ezt a máskülönben háborítatlan életet zavarja meg a szomszédba visszaköltöző ikerpár - melynek fiú tagja, Cricket iránt Lola zavaros érzelmeket táplál.

Ez lenne az Anna és a francia csók nem a szó szoros értelemben vett folytatása. Más szereplőket kapunk, azonban Anna és St. Clair is felbukkan, mert Anna ugyanabban a moziban dolgozik, ahol Lola. Ismét kapunk afféle szerelmi háromszöget, amiben eredetileg a zenész fiúnak drukkoltam, de aztán Crickettel kapcsolatban változtak a dolgok, és amikor kezdtem átpártolni, nem kellett sokat vacillálnom, mert Maxről éppen kiderült, hogy egy görény.

Lola csak a megjelenésében egyedi, belül teljesen szokványos, kiszámítható tizenéves. Ő a mesélő, és a sztori nem tartogat tengernyi meglepetést, persze nem is azért olvassuk, mert áll-leesős fordulatokat várunk. Ami elvárható a könyvtől, azt pedig megadja. Az érzelmi töltöttsége azonban sajnos elmarad az első könyv mögött, ez van, nem tudom nem összehasonlítani a kettőt. Nekem az Anna és a francia csók jobban tetszett, ebben pedig azt szeretem, hogy nem utánzat lett - így vagy jobb vagy rosszabb lesz a másik könyv, és nálam enyhe bánatomra az utóbbi esett meg. Ehhez hozzátartozik, hogy Anna nagyot tarolt, nehéz lenne felülmúlni. Tetszett a könyv, de nem több az átlagosnál, különösebben nem fogtak meg a karakterek, de teljesen ajánlható, szerethető, kis aranyos történet lett. A helyszínért újfent piros pont.:) + a következő kötetet változatlan türelmetlenséggel várom.:)

Ehhez a részhez is tartozik playlist, még nem hallgattam meg.

3,9/5

336 oldal
Könyvmolyképző Kiadó