Kalapos Éva: D.A.C. - Egy új élet

A történet főszereplője és mesélője a 16 éves Fellegi Flóra (milyen jó neve van:). Nem tartozik a népszerű diákok közé, egy lány és egy fiú van, akiket a barátjának mondhat. Anyukáját két éve sajnos elveszítette, így már csak az öccsével és néha az apjával él, aki a tragédia óta teljesen a munkájába menekül és csupán néhány hetente látogat haza, amikor egy kötelező "minden rendben a suliban és hogy vannak a barátaid?" kérdéseket megejt, azonban nincs a beszélgetésekben valódi tartalom. Egy bejárónőt azért felvett, aki takarít meg ilyenek - és Karola néni szerencsére jó fej. Flóra tehát eléggé magányos, de jólelkű és okos lány, viszont a szabadidejét leginkább a filmek töltik ki, más társasági programja alig akad. Mindez akkor változik meg, amikor új lány érkezik az iskolába, akivel hamar barátságot kötnek, és Zsani, aki amúgy nagyon érdekes személyiség, eléggé felrázza a hármasukat. Flórának nincs nagy tapasztalata a fiúkkal sem, de Zsani jóvoltából hamarosan ez is megváltozik.

Már az elején szépen elkapott az egész, néhány oldal után, amiben Flóra lefesti a jelenlegi élethelyzetét, majd elmeséli a Zsanival való megismerkedésüket, be is indul a cselekmény. Fiatalos, mai és valóságos (!) az egész, egyszer nem volt olyan észrevételem, hogy hiteltelen lenne. Egyébként elvileg napló, amit Flóra egy blogba ír, viszont ez nem lett kihangsúlyozva, nincsenek dátumok meg ilyesmi, simán fejezetekből áll a könyv, és gyakran azt is körülbelül lehet belőni, hogy két fejezet között mennyi idő telt el. Nem szorul rá arra, hogy naplószerűséggel (ami spec. nálam mindig nagyon vonzó) csalogassa az olvasókat, anélkül is tök jó szerintem.

A szereplőket tehát Flóra leírásai és gondolatai által ismerjük meg, Ákos a fiú barát a csapatban, de semmi extra, Ági a tipikus könyvmoly és jókislány, aki minden 5. oldalon más-más regényt olvas (na jó, most túloztam:), Zsani pedig az új nagy változás, akivel sosem unalmas az élet, szép, csinos, és akit abszolút BF-nek tekint. A filmmániája miatt sokszor filmsztárokhoz hasonlítja a szereplőket a kinézetük leírásával egybekötve - ezzel nem mindig törődtem, például egy Ginny Weasley szerű hajat csakazértsem olyan árnyalatú vörösnek képzeltem, hanem olyannak ami nekem tetszik.:D 

 Zsanira visszatérve, tényleg jófej, menő és divatos meg minden, csak éppen valamit titkol. Sokáig nem derül ki, hogy mit, de bonyodalmak okozója lesz. Csakúgy, mint a fiúzás, ami Flóra számára új dolog, így különösen izgalmas, azonban a szerelmi szálak sem mentesek a nehézségektől, így tényleg elég sok a megfejtendő rejtély, amik mellett hullámzó az egész, hol vidámabb, máskor borúsabb a helyzet, ezáltal egy pillanatra sem laposodik el a sztori. Ami azt illeti, letenni nem nagyon tudtam a könyvet..:)

Flórának úgymond korán kellett felnőnie édesanyja halála után, míg másoknak agyára mennek a szüleik, a szabályaik, stb., addig az ő apja sosincs otthon, és eltávolodtak egymástól. A kislánynál jobban ez csak az öccsét viselte meg, Gergő ugyanis teljesen bezárkózott. Kalapos Éva nagy hangsúlyt fektetett a családi problémákra, nem ez lett a központi téma, de végig finoman ott mozgott a háttérben, szerintem legalább egy családi mintában minden tini meg fogja találni a sajátját. Lehet, hogy csak említve lesz némelyik, de akkor is, úgy gondolom, ez egy fontos eleme a könyvnek. Továbbá az is kiemeli nálam, hogy semmi sincs megszépítve, kozmetikázva, a valóságos jelző mögé nem véletlenül tettem felkiáltójelet. A mai fiatalok sok mindenben mások, mint mondjuk amilyen én voltam 10 évvel ezelőtt, akkor is voltak merészebb gyerekek, de mintha mostanában természetesebb lenne az alkoholfogyasztás, és szélsőséges esetekben még a drogok is, a szex pedig nem ritkán már a középiskola előtt bejön a képbe. Ilyen a mai világ, és ez a könyv nem félt megmutatni, és a veszélyeit kihangsúlyozni, meg foglalkozni egyéb kényes témákkal is.

A kötet végén minden fontosabb szereplőről van egy oldalnyi információ meg érdekességek, amik nem véletlenül lettek a végére hagyva, nem érdemes előre elolvasni, mert spoileres lehet. Ami itt feltűnt, hogy mindenki mintha túl vékony lenne, pl. van olyan adat, hogy 165cm/47kg, ami azért szúrt szemet, mert rajtam sincs sok plusz, de most hirtelen az ehhez képest -5cm és +1kilóval nem vagyok boldog.:D Na mindegy, nekem is nagyjából annyi önbizalmam van, mint Flórának (bár azért én nem mondanék magamra olyat, hogy "csoffadt kis pocok":D) úgyhogy ez talán nem meglepő részemről..:)

Oké, nem akartam, de mégis említést teszek a Szent Johanna Gimiről. Tudjátok mi a hasonlóság a kettő között? Mindkettő szerzője magyar írónő, és mindkét történet a fővárosban játszódik + tiniregény. És ennyi, részemről le is zárnám azt, hogy összehasonlítom őket, mivel nem érdemes, és aki egy másolatra számít, az bizony nagyot fog csalódni. Hozzáteszem, én a magam részéről a Kalauz után lezártam azt az egészet és bár hazudnék, ha azt mondanám, nem merült fel bennem, hogy esetleg olyasmi, meg egyáltalán kezdetben nem sikerült egészen elvonatkoztatni, mert hát mégis azért eléggé meghatározó volt az elmúlt időben, de amint nekikezdtem ennek a regénynek, el is felejtettem, hogy mi az az SzJG, és ezt tök komolyan mondom.

Előreláthatólag tavasszal érkezik a folytatás, és hát nagyon várom! Tényleg gyorsan a végére értem, olvastatja magát, izgalmas és a szereplők is szimpatikusak. Érdekelnek a további fejlemények, amire az utolsó 3-4 bekezdés csak még jobban ráerősít...:)

5/5

272 oldal

Manó Könyvek