"Először felzaklatott, de elég illetlen dolognak számít, ha felfigyelünk mások halálára, ezért inkább elfoglaltam magam és hörögtem egy kicsit."
"– A múltat meg a jelent látom, de mi a jövő?
–Hát… – feleli kis, erőtlen kacajjal – , gondolom, ez benne a nehéz. A múlt tényekből van meg történelemből… azt hiszem, a jövő viszont csak reményből."
"Nem létezik ideális világ, amire várni kellene. A világ mindig éppen az, ami, és rajtad múlik, hogy reagálsz rá."
A Warm Bodies filmes infói, poszterei már jó ideje folyton szembe jöttek velem, mikor végre rátaláltam a hírre, miszerint megjelenik nálunk a mozi alapjául szolgáló regény. Előtte nem nagyon foglalkoztatott a film, zavart a hype, de mégis motoszkált valami bennem az iránt, hogy a könyvet bizony olvasnom kell, mielőtt akár csak az előzetest látnám a filmből. Nos, ez megtörtént.:)
A zombikkal kapcsolatban én a Resident Evil vagy Walking Dead stíluson nevelkedtem, így tehát a szememben a zombik értelmes tudat nélküli, halottan járkáló, csúnya vírust terjesztő és csúnyán kinéző húscafatok. Ezt a szemléletet kellett valahogy félresöpörnie első körben a regénynek.
A helyzet teljesen egy zombik elözönlötte világot generált a könyvben, lepusztultak a városok, megfogyatkoztak az emberek, átalakult a társadalom, vagyis minden úgy történt, ahogy eddig más sztorikban is láttam. A változás a mesélő személyében rejlik, aki nem más, mint egy zombi. A neve R, mert csupán a nevének kezdőbetűjére emlékszik, és tulajdonképpen másra nem is az életéből. A napjai nem túl eseménydúsak, maradtak beszédfoszlányai és még gondolatai is, de általában csak hörögnek a többi zombival, ezt a tevékenységüket többnyire akkor módosítják, ha a környéken felbukkan egy eleven, egy még normál módon élő ember, mert akkor rájuk tör, hogy enniük kell belőle. Mivel R elég emberi maradt a gondolatai miatt, így a zombis téma picit újra lett gondolva Isaac Marion által. Ez az, ami nekem nem volt világos, amíg csak a film posztereit láttam, és nem tudtam feldolgozni egy zombi és egy még élő lány "szerelmét".:D Egy nap R találkozik Julie-val, és társaival, és amíg a többi zombi elfogyasztja az utóbbiakat, addig R ahelyett, hogy megenné a lányt, inkább kimenti a biztos halálból. Mivel R korlátozottan képes a kommunikációra, így beszélgetni tudnak Julie-val, R-ben pedig fokozatosan változni kezdenek a dolgok, vágyni kezd a rendes emberi életre, és eljut odáig, hogy rövid ideig képes is elhitetni az elevenekkel, hogy nem zombi. A zombitársadalom eközben szintén változásokon megy át...
Azt kell mondjam, végeredményben tetszett ez az "idealizált" zombis világ, az érzés, amit sugall, hogy nem szabad belenyugodni helyzetekbe, ha nagyon akarunk, képesek vagyunk változást elérni. Kezdetben lehangolónak éreztem, mikor egy zombi mesélte, hogy milyen az élete, majd fokozatosan átalakult a könyv, célja lett és sikeresen megszerettette a szereplőket. Voltak benne kimondottan izgalmas részek, és érdekes megoldásokat használt az író. Kellemesen olvasmányos a stílusa, és néha még meg is mosolyogtatott. Így a végére konkrétan megszerettem az egészet, ami nem kis változás, ha azt nézzük, honnan indultam.:)
A filmet sajnos még nem volt lehetőségem látni, csak az előzetest néztem meg, annyi alapján a mozit szerintem viccesebbre vették.
312 oldal
Örülök, hogy tetszett. :)A filmet még én sem láttam, de a könyv kellemes meglepetés volt, mert én is onnan indultam, hogy szép dolog egy darab a kedvesből, de egy préselt fülecske az emlékkönyvben azért már túlzás :D
VálaszTörlésÉs ehhez képest én is szerettem. :)
"szép dolog egy darab a kedvesből, de egy préselt fülecske az emlékkönyvben azért már túlzás"
VálaszTörlés:DDD hát ez jó:)))