Szergej Kuznyecov: Pillangóbőr

Mostanában a romantikus (ami jelen esetben gyilkososra cserélt) pornós erotikus vonalat igyekeznek becélozni a kiadók, mert hogy a Szürke sorozat nagy népszerűségre tett szert. Én azt nem olvastam, nem is érzek késztetést rá, és amit most már biztosra állíthatok, hogy se az (olvasatlanul is), se ez nem az én könyvem.

A történet körvonalakban egy fiatal újságírónőről és egy brutális moszkvai sorozatgyilkosról szól. Xénia karrierje építése céljából, egy weboldal segítségével próbál a gyilkos nyomára bukkanni. A főhősnő is kissé elvont, nem annyira hogy hobbiból gyilkolásszon meg nőket kínozzon és erőszakoljon meg, mint a gyilkos, csak a szexuális érdeklődése a BDSM felé irányul.

Kezdem a negatívumokkal, ami nem olyan sok, és azért szerencsére vannak pozitív meglátásaim is a regényt illetően. Szóval így nagyon szókimondóra véve: nem kötött le, nem érdekelt az egész, a szereplőkkel lehetetlennek tűnt szimpatizálni, együttérezni. Azonban ezeket szerintem nem is akarta becélozni az író (leszámítva, hogy az olvasót gondolom azért lekösse az írása), szóval pech, hogy én viszont igényelném. Nem vagyok nagy krimi olvasó, inkább a lányos regények felé hajlok, főleg az utóbbi időben, és nincs kedvem/energiám zsákbamacskákkal, pl. ilyen steampunk meg stb., hazánkban új keletű műfajokkal kísérletezni. A lassú folyású cselekmény nem járult hozzá, hogy megfogjon a történet, és néha előfordult, hogy azt vettem észre, oldalakon keresztül ugyanazt olvasom, mert konkrétan ismételte magát.
Viszont sok minden meg tetszett a regényben. Nagyon jó húzás, hogy több szereplő szemszögéből mesélt, ráadásul többféle elbeszélésmód között ugrál, így nem mindig volt elsőre egyértelmű, hogy egy új fejezet kezdetén most kiről olvasunk/kinek a gondolatait olvassuk. Amikor Xénia az interneten beszélgetésbe kezd egy idegennel, lett egy olyan szál, ami komolyan elkezdett érdekelni. A chat beszélgetések beleszövése különösen tetszett. A könyvet egyébként olykor megszakítják a gyilkos "költeményei" is, ami szintén színesíti az összképet, szóval ez is egy jó húzás volt. Alapvetően szerintem nem egyszerű könyv, így unalmasnak sem lehet titulálni, a cselekményre is oda kell figyelni, meg a sok szereplőre is. Egyébként orosz jellegű utalások tömkelege van a regényben, amikhez szerencsére lábjegyzetek is társulnak.

A regény remekül vázolja fel a mai internetes világot. Aki a BDSM együttléteket és a pszichopata sorozatgyilkosokat érdekesnek találja, azoknak tökéletes választás lehet a könyv, vagy a krimikedvelőknek tudnám még ajánlani, bár ez nem is annyira krimi, a borítón lévő "sokkoló" szó önmagában kifejezőbb. Úgy hittem, megedződtem a Gyilkos elméken, de több évad megnézése után is többször nehezen vette be a gyomrom az olvasottakat. Mindenesetre szerintem a mostani könyves trendbe beleillik, amit részemről sajnos passzolnék.
A fentieknek picit furcsán ellentmondva azzal zárnám a bejegyzést, hogy végeredményben, érdekes módon sikerült elérnie, hogy az utolsó oldalak után elégedettséggel csukjam be a könyvet.

Ui.: A borító nagyon jó lett!


463 oldal


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése