Elizabeth Bard: Ebéd Párizsban - Szerelmi történet receptekkel

"Amikor szombat este leültem az asztalfőre, úgy éreztem, új fejezet kezdődik az életemben. Egy könyv ötlete motoszkált a fejemben - mese egy amerikairól, aki az ételeken keresztül fedezi fel Párizst."

"A párizsi időjárás voltaképpen tökéletesen megegyezik a londonival - csak Párizsban szebb helyekre lehet elbújni előle."

A könyv főszereplője az Angliában élő, de New Yorkból származó Elizabeth, aki a francia fővárosban, egy konferencián ismerkedik meg a férjével (ezt a tényt már az első mondat tartalmazza, úgyhogy talán nem spoiler), és a köztük lévő távolság miatt kezdetben távkapcsolatban élnek, ami havi 1-2 találkozásra redukálja le a románcukat. Idővel azonban fordulóponthoz érnek, és Elizabethnek választania kell a Párizsba költözés vagy az Amerikába visszatérés között, amit egyébként kicsit visszalépésnek érezne. A címből kitalálható, hogy természetesen az előbbi mellett dönt, vagyis új életet kezd az Eiffel-torony szomszédságában (háát, majdnem:)).

Kezdetben a beilleszkedésről olvashatunk, elénk tárul a francia piacok, árusok képe, a különleges és gazdag választék, vásárlási praktikák, és a franciák étkezési szokásai, ami főként az ebédet tekintve sajátos.:) 

Másképp állnak hozzá a dolgokhoz, de persze az amerikaiak sem olyanok, mint az európaiak - ahány nemzet, annyi szokás. Pl. tudtátok, hogy Húsvétkor náluk élő kiscsibék vannak a virágbolti kirakatban? Később a lakáscsere majd a barátkozás foglalja le, hiszen nem ismer senkit Párizsban a kedvesén, Gwendalon kívül, így kicsit elveszett, és idő kell, hogy megtalálja a helyét egy számára még idegen országban, különösen, hogy a nyelvet is gyakorolnia kell. Illetve ezek mellett az élet halad, és kegyetlen tud lenni, így néha gyülekeznek felhők is a fejünk felett, szóval nem csupa móka és tündérmese a sztori.

Elizabeth Bard

A természetes, hétköznapi stílus azonnal megfogott, élmény volt olvasni. Érezni rajta, hogy megtörtént eseményeken alapul, többször úgy tűnt, mintha valaki épp tökéletesen közvetlen formában magáról mesélne. A megfelelő mértékben humorral gazdagított, és a dráma sem marad el. És most jön, amitől még egyedibb a könyv: a fejezeteket záró receptektől. Sok-sok francia étel, amik passzolnak a történethez, és rengeteg ötletet lehet belőlük meríteni. Az elsők között a "Gwendal gyors és mocskos csokitortája" elnevezésű desszertet szeretném elkészíteni, és előre örülök, hogy milyen hangulatos lesz, amikor majd a könyvre visszaemlékezve a szerény konyhájú, "fűtetlen", ám mégis az otthon melegét hordozó szerelmi fészek éppúgy előttem fog lebegni, mint a francia konyhaművészet sajátosságai és a francia életvitel.

Külön tetszik a három nemzet "találkozása" egy könyvön belül, a "szakácskönyv részében" pedig, hogy több süteményt is tartalmaz, mivel ahogy általában lenni szokott, most is inkább azok fogtak meg, mivel a főzésért nem rajongok, de a sütésért annál inkább.:)

Igazi könnyed női regény, kedvelnivaló szereplőkkel, amiből sugárzik Párizs szeretete.

A borító nagyon tetszik!

Az írónő blogja és weboldala remek kiegészítései a könyvnek.

5/5

351 oldal
Sanoma Media