Nagyjából egyszerre értesültem a könyvről és a filmről, utóbbit nagyon szívesen megnéztem volna, de először a könyvet akartam olvasni, mert nem akartam kihagyni semmi jót. Mivel hogy azt hittem, hogy jó, de most, hogy már olvastam, a filmhez már semmi kedvem nincs.
Az volt a szerencse, hogy rövid, különben szerintem nem olvastam volna végig. A Zabhegyező nekem kimaradt (bár elkezdtem, de...), szóval az ajánlás abszolút nem befolyásolt.
Charlie most kezdi a középiskolát, egy kissé furcsa kölyök, akinek nem nagyon vannak barátai. Leveleket kezd írni egy ismeretlennek, amolyan napló jelleggel, és mi kapjuk meg ezeket a leveleket. Érdekes hangvételük van, teljesen olvasmányos, és igazából nem nagyon volt kedvem letenni de sokkal inkább a levél jellegnek volt köszönhető, mint annak, hogy tetszett amit olvastam, vagy ahogy írt. Olyan kis tudatlan még az életről, és éreztem valami rendellenességet az egészben, de nem esett le, hogy miért, szerintem nem is lehet sejteni sem. Charlie összebarátkozik az iskolában két végzős diákkal, akik bevezetik a tinédzserek bulizós világába, ami magával von bizonyos dolgokat, és minderről elég sajátosan számol be a leveleiben.
240 oldal
Alexandra Kiadó
:o Valamiért úgy érzem, nem tetszett. Nagyon sajnálom. Én imádtam. Bár én a Zabhegyezőt is nagyon szerettem, így rendkívül gyorsan megfogott az útkereső hangulat.
VálaszTörlésIgen, kis tudatlan, és pont ez a lényeg. :)
A filmmel azért érdemes próbálkozni. Nem teljesen ugyanolyan. Bár az író jegyzi a forgatókönyvet és ő is rendezte, kicsit úgy érzem, arra használja, hogy megmutassa azokat a dolgokat, amiket nem tudott ábrázolni a könyv jellegéből adódóan. Sok dolgot kihúztak belőle és csak Charlie maradt, meg egy újabb lehetőség a tökéletesítésre. :) Én imádtam. Bár, ez nem mérvadó, mert a könyvet is szerettem. ;)
Igen, azt hiszem, inkább nem tetszett, mint igen.:(
VálaszTörlésMost már kicsit enyhült az az érzés, hogy nem akarom megnézni a filmet, szóval előfordulhat, hogy mégis megnézem majd.:))