Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. - Kezdet

Bevallom, az égvilágon semmit nem hallottam a közelmúltig erről a könyvsorozatról, egyáltalán nem ismertem (vagy ha mégis olvastam róla, nem raktároztam el a memóriámban), és nem is tudom, most hogy sikerült belefutnom, de gyanítom, hogy egy molyos kihívásnak köszönhetően jött velem szembe. Mivel ennyire időben kezdtem neki, rögtön öt kötet vár rám, vagyis már csak négy, hogy az elsőt már olvastam, bár mivel hamarosan megjelenik a hatodik rész, lehet mégis helytálló az öt.:D

Nagyon helyes kis sorozat, fiatalos és menő köntösben, jól esett az olvasása. Imádtam a középiskolát, és ez a napló annyira sulicentrikus, hogy akaratlanul is felrémlett a saját négy évem is néha-néha, miközben olvastam. Rentai Reni nem volt népszerű diák általánosban, viszont most új fejezet kezdődik az életében, Pestről Budára költöznek, és megkezdi a kilencedik osztályt a Szent Johanna Francia Tagozatos Gimnáziumban. 

Ez ilyen elit magánsuli, mindig is odavoltam a filmekben bemutatott hasonló iskolákért, tök jó lenne, ha Magyarországon is kicsit elterjedtebb lenne az ilyesmi. Az elején nagyon érdeklődő voltam, de picit belerondított a képbe, amikor azt éreztem, hogy na ez azért nem túl életszerű, de jobbára elhessegettem az ilyen gondolataimat. Reni szülei, a gyereknevelési (szak)könyveket bújó, legszülősebb szülők a világon... komolyan rácsodálkoztam néhány dologra, meg szóhasználatra, de tulajdonképpen nem vészes, a poénok mindig működtek, csak még ami érdekes, hogy olyan tökéletes gyereknek van beállítva a főszereplő, amitől - felületesen nézve - még egyéniség se nagyon jutott neki. Stréber, de nem túlságosan, azért látom benne a lehetőséget, ám eddig tényleg az iskola, az órák, az osztályzatok körül forgott szinte minden, legalábbis a naplójában javarészt csak ilyenekről ír, hogy délután mi történik vele, vagy a téli szünetben, az vagy le van zavarva néhány mondatban, vagy csak egy az egyben átugorja. Én nem bánom, hiszen így is jó meg szerethető az egész, voltaképp kötekedésnek is lehetne venni, hogy  ezt így felhozom, csak belegondolva akkor is fura, de a címet figyelembe véve már annyira nem is. Ja, és nagyon tetszett, hogy a Sims, WoW, msn és a "közösségi portál" mellett jutott 2 percnyi idő arra is, hogy a srácok sorozatokat is néznek - na ez már életszerűbb.XD
Adatlapokkal kezdődik a könyv, amiből minden osztálytársának látszik az érdeklődési köre, hobbija, és még az ülésrendet is mutatja. Ezeket visszaolvastam a könyv végeztével, és úgy, hogy már ismertem őket, egész máshogy szemléltem a "profilukat".:) A szereplőket könnyű megszeretni, a diákokat és a tanárokat egyaránt, és az iskola hangulatát, szellemiségét is igazán jól sikerült megteremteni, nálam találó és helytálló az "egy gimi, ahova mindenki szívesen járna" szlogen.

Azt gondoltam amúgy, hogy egy ilyen iskolában mindenki jó tanuló, ám itt szembesültem azzal, hogy nem is... a legviccesebb a francia diák, aki remekelt a francia nyelven zajló felvételin, ám magyarból koránt sem olyan jó.:D Virág se semmi, butuska, ám nagyon jó barát, és emós (Istenem:D). A szuperintelligensként lefestett Arnold azonban már teljesen különbözik tőlük. Három lány van egyébként a mindössze 12 fős osztályban, a többiek mind fiúk. Kinga meglehetősen érdekes jellem, többször elképedtem rajta. Cortez meg egyfolytában csak a vállát vonogatja, miközben hihetetlenül laza és menő, de Reni odavan érte, így az olvasó is, vagy legalábbis én.:D Komolyan kíváncsi vagyok, mi lesz ebből.:) Reni pedig megfontolhatná Kinga tanácsát (váó), mert rávilágított a lényegre.

Egy kötet egy félév, és én most azonnal szeretném tovább olvasni az első tanévet.

Helyén kell kezelni ezt a könyvet, ahol engem teljesen elvarázsolt, belemerülős, vicces (mennyiszer kacagtam fel hangosan:D) és olvasmányos, még a hibák ellenére is remek, ráadásul hazai. Imádom a bögréket, könnyen lehet, hogy beszerzek egy SzJG-set is.:))

4,5/5