Amikor először megáttam ezt a könyvet, éreztem, hogy az én könyvem lesz. Tanulmányoztam a fülszöveget, és szinte 100%-osan biztos voltam benne - szerencsére nem tévedtem, mert tetszett.
A történetmesélés több szálon és eltérő időkben halad. Egyszer ott a jelen, Katherine a kislányával. Aztán visszamegyünk a múltba, amikor még élt Katherine testvére, és a barátnőjével, Alice-szel töltött időszak is fontos szelete a könyvnek. Nagyon jó megoldásnak tartom az ilyesmit, hiszen hajtott előre a kíváncsiság, mert bár tudtuk, hogy a húgát meggyilkolták, de érdekeltek a részletek is. Tehát nem nagyon hagyta magát letenni a könyv. Aztán ott van Alice - csupa kérdés ez a lány és nagyon sok furcsaság van vele kapcsolatban. Bűbájos és szeretnivaló, de egyben magában hordoz valami félelmetes gonoszságot is, ami nem tudni, mikor és kinek az irányába fog előtörni legközelebb. Mindenesetre a külsőségeket tekintve ő a tipikus népszerű lány, akinek mindenki a barátja szeretne lenni.
Katherine a múltja elől menekülve és névváltoztatása után ismerkedik meg Alice-szel. Sokáig nem árulja el a titkát, és hogy legbelül milyen vívódásai vannak a szülei vélt érzéseivel és a saját, korábbi cselekedeteivel kapcsolatban. A bűntudat és a "mi lett volna, ha..." kérdéskör is erősen jelen van.
Alice karaktere nagyon erőteljes a könyvben (a vele kapcsolatos mondanivalóról egyébként kicsit a The Roommate című közepesen szörnyű film jut eszembe - szóval óvatosan barátkozzunk:D). Az elején teljesen kiismerhetetlen, de azért elképzeltem, hogy mik lehetnek a háttérben (megjegyzem, nem sikerült eltalálnom a dolgot:). Biztos volt már olyan mindenkivel, hogy kialakul benned egy kép valakiről, de aztán kiderül, hogy az a kép teljesen nem passzol, és nagyon meglepődsz, mikor megtudsz róla dolgokat. Hát, az biztos, hogy Katherine alaposan meglepődött... A végén már féltem Alice-től, tartottam attól, hogy kinek fog ártani, nem tudtam, mire képes, meddig képes elmenni.
Nem annyira lett kerek a történet, mert visszagondolva, nem mindenre kaptunk választ, amik jobbára apróságok csupán, de mintha elfelejtette volna őket az írónő a végére, amikor talán inkább csak a csattanóra és a lezárásra koncentrált. Utóbbi sejtetése érdekes lett, de nem baj, mindenki belegondolhatja a sajátját.
Szépen felépített, izgalmas és jól kitalált sztori, jó volt olvasni!
Köszönöm szépen a könyvet az Athenaeum Kiadónak!
Díj, díj, díj! :DD
VálaszTörlésjujj, de jó, köszönöm szépen!:)) most éppen mindjárt elalszom, de hétvégén kiteszem.:)
VálaszTörlés