David Nicholls: Egy nap

Emma és Dexter a diplomaosztójuk után, 1985. július 15-én együtt töltenek egy éjszakát, és bár korábban is ismerték egymást, igazán itt kezdődik a közös történetük. Végig kapcsolatban maradnak annak ellenére, hogy útjaik elválnak, Emma munkát keres és Edinburghban marad, míg a gazdag családból származó Dexter utazgatni kezd. 20 éven át mindig pontosan egy évet ugrunk előre az időben, és megtudjuk, éppen mi van velük, merre halad az életük, milyen a barátságuk, hogyan viszonyulnak egymáshoz. Mi tudjuk, még ha ők nem is, hogy összetartoznak, és szurkolhatunk, hogy végre találjanak egymásra. De vajon így lesz, vagy "csak" barátok maradnak?

Az elején nagyon tetszett, úgy örültem, hogy végre egy újabb olyan könyv, ami esélyes a tökéletes jelzőre. Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy kicsit unom, és a rajongás odalett. Nem tudom, hogy történt, részben a hosszát okolom (oké, 506 oldal, nem vészes, de nekem 400 oldal fölött már hosszú egy könyv), mert útközben bele szoktam fáradni ilyenkor a könyvekbe, már mást szeretnék olvasni, ha nem tudom max. 3 nap alatt kiolvasni, és hát az olyan nem gyakori.

Szerintem érződik, hogy férfi írta, egy nő tollából született hasonló történet nagyobb eséllyel csöpögős lenne. Itt nem áll fenn ennek veszélye egy pillanatra sem. Emma szerethető, szimpatikus személyiség, Dexterről nem tudom ugyanezt kijelenteni, sokszor nehezteltem rá, de azért még így is kedvelhető. Tök jó, hogy nem csöpög, meg a koncepció is remek, azonban az érzelmeket elég visszafogottan közvetíti - ami ha belegondolok, normális, - és egy 2. Nicholas Sparkstól amúgy is fejvesztve menekülnék - és erre akkor eszméltem, amikor letettem a könyvet, és rájöttem, hogy csupán egy könnycseppet hullattam, pedig többet is lehetett volna, de azt nem érte el. Ebből a szempontból a film (Amerikában augusztus 19-én mutatják majd be) erősebb lesz szerintem, legalábbis a trailer alapján úgy ítélem meg, amit a könyv végeztével első dolgom volt megnézni, és végigzokogtam.

Elég gyorsan lehet vele haladni, olvastatja magát, és egyáltalán nem rossz könyv, csak nekem valami hiányzik, nem tudom mi, talán csak az, amit fentebb írtam.

A borítótól szólva, hát, nem a legjobb, nem tetszik. A külföldiek sem, mondjuk ez még tűrhető.

Nagyon várom a filmet, úgy érzem, az jobb lesz, illetve egy kis reménykedés is vegyül ebbe, mert akkor mindenképp megérte előtte elolvasni a könyvet, hogy tudjam, miből ered. David Nicholls írta a forgatókönyvet is, úgyhogy bizakodom, nem számítok nagy eltérésekre. A színészválasztás jól sikerült, Anne Hathaway és Jim Sturgess láthatóak a főbb szerepekben.

4/5 (hajlott az 5 felé, de meggondoltam magam)




6 megjegyzés:

  1. Érdekes,hogy csupa jót írtál mégis levontál az 5 csillagból...nekem egy csepp hiányérzetem sem volt, a maga műfajában nagyon jó könyv!

    VálaszTörlés
  2. Igen.. nem tudom, csak egy érzés, hogy nincs meg 5-ös valamiért. Pedig sokáig azt hittem, hogy az lesz. Egyébként egyetértek, a maga műfajában nem rossz egyáltalán.

    VálaszTörlés
  3. Én még nem olvastam, de majd szeretném.
    Viszont a borítójáért odáig vagyok! Én úgy várom már a nyarat, amikor ki lehet feküdni a vízpartra, a lábadat nyaldossa a hűs víz, te meg pörkölődsz a Napon. Mondjuk, nyáron meg a telet várom. :o) Semmi se lehet tökéletes!

    VálaszTörlés
  4. Legalább valakinek tetszik a borító.:))
    Én is ilyen vagyok, egy ideig örülök az új évszaknak, de általában hamar megunom, olyankor meg várom a következőt.:)

    VálaszTörlés
  5. Nekem meg épp a magyar borító tetszik inkább, de az se egy nagy szám. Jó hosszú lehet akkor a könyv. A filmet azt biztos megnézem majd.
    Hát én a tavaszt és nyarat sose unom meg, az őszt és a telet meg egyenesen utálom, az simán kimaradhatna nekem:)
    Tetszik az új blog külső:)

    VálaszTörlés
  6. A filmet egyre jobban várom, de még messze van sajnos a bemutató.
    Örülök, hogy tetszik.:)

    VálaszTörlés