A szürke ötven árnyalata - a film

Nem gyakran megyek moziba, általában csak akkor, ha valami nagyon érdekel, és premiernapon ritkán. Most mindkettő fennállt, és szerencsére kulturáltak voltak a nézőtársak is, ami fontos, mert el tudják rontani a szórakozást a körülöttem ülők, ha úgy viselkednek.

Mivel is kezdjem, hát az elvárásaim nagyok voltak, teljesen be voltam hülyítve, több, mint egy éve vártam a filmet, mert akkor olvastam a könyveket. Azt kell mondjam, nem csalódtam, nekem tetszett. Visszaadta a könyvet, nagyjából ugyanazokat az érzéseket váltotta ki, amiket akkor éreztem, amikor olvastam. Christian először idegesített, meg tudtam volna ütni :D pedig imádom Jamie Dornant, és nem ért meglepetésként, hogy kiválóan alakította a szerepet. Jókat vigyorogtam amikor meg épp "drámaibb" volt a szitu, immáron az egész képet ismerve, felidéződtek bennem bizonyos dolgok, illetve, hogy milyen szinten sérült ez az ember. Dakota Johnsont pedig megkedveltem, ezentúl figyelni fogom a filmjeit.

Nem emlékszem, hogy a bejárónő szerepelt-e az első kötetben, de ha igen, akkor kihagyták, aztán kb. ez tűnt fel, mint "hiányosság" (vagyis hát nekem nem hiányzott). Tényleg nem emlékszem már rá olyan részletesen, inkább csak arra, amit magamnak kiragadtam belőle, illetve úgymond "lényege" volt számomra a könyveknek.


Szerintem teljesen jó volt ez így, nem volt csoportos pornónézés, a romantikus vonal volt felerősítve benne, és teljesen jól megvagyok azzal, hogy a durvább részeket sem vitték mozgóképre.

Imádom a Love Me Like You Do című számot, és a zenék többsége is tetszett, úgyhogy a soundtrack is jöhet majd meghallgatásra.

Más: Kíváncsiságból kerestem pár kritikát, de több olyan van, amiket inkább úgy jellemeznék, hogy "kritika". Nem értem, ez miért jó, ha valaki nem egy blogot vezet (amibe nyilván mindenki azt ír, amit szeretne), hanem mondjuk egy nagyobb oldal filmes rovatát, az ne a teljes leszólást gyakorolja már. Számomra a kritika nem ezt jelenti, hogy mindenre azt írjuk, hogy szar, szar a film, a színészek (!), a rendező, szóval minden, ezt mondjuk választékosabban megfogalmazva, de akkor is, nem hiszem el, hogy egyetlen pozitívumot sem talált benne. Meg sem próbált nyilván, és az nem egy átfogó elemzés, hanem szimpla fikázás, amihez nem kell kritikusnak lenni. De legalább a könyvet/filmet utáló kommetelők kiélhetik magukat rajta, másra úgysem jó.


J. A. Redmerski: A soha határa, Az örökké határa

Camryn Bennett még csak húszéves, de azt hiszi, pontosan tudja, milyen lesz majd az élete. Ám egy vad éjszaka után az észak-karolinai Raleigh legmenőbb belvárosi klubjában ismerősei és önmaga elképedésére úgy dönt, otthagyja megszokott életét, és elindul a vakvilágba. Egy szál táskával és a mobiltelefonjával felszáll egy távolsági buszra, hogy megtalálja önmagát - és helyette rálel Andrew Parrish-re.

A szexi és izgató Andrew úgy éli az életét, mintha nem lenne holnap. Olyan dolgokra veszi rá Camrynt, amilyenekre a lány sosem hitte magát képesnek, és megmutatja neki, hogyan adja meg magát a legmélyebb, legtiltottabb vágyainak. Hamarosan ő lesz Camryn merész új életének központja - olyan szerelmet, vágyat és érzelmeket kelt, amilyeneket a lány korábban elképzelni sem tudott. De Andrew nem árul el mindent Camrynnak. Ez a titok vajon örökre összehozza őket vagy mindkettőjüket elpusztítja?

"Ha a múlton rágódsz, akkor nem tudsz továbblépni, ha pedig túl sokáig tervezed a jövőt, akkor vagy visszacsúszol, vagy örökre ott maradsz, ahol voltál. – Mereven a szemembe néz, hogy hangsúlyozza a mondanivalója komolyságát. – Ha a mának élsz, ahol minden éppen megfelelő, akkor elfoglalod magad, korlátot állítasz a kellemetlen emlékeknek, és simábban, hamarabb eléred a célodat."

Volt már olyan gondolatotok, hogy fogtok egy hátizsáknyi cuccot és elindultok a világban, csak úgy utazgatni, más országokat megismerni, különösebb cél vagy útiterv nélkül? Ez a könyv egy ilyen kalandra épül, mellette pedig egy szerelmi történet. Nekem régebben többször voltak ilyen gondolataim, hogy milyen klassz lenne világot látni, szabadon, kötöttségek nélkül... de a megvalósítás elmaradt, igazából nem hinném, hogy nekem való lenne az ilyesmi, de gondolati szinten nagyon tetszik a dolog.


"Csak nézz fel néha az éjszakai égboltra, és engedd, hogy elvesszél benne."

Különösen szerettem, hogy váltakozva mindkét fél szemszögét bemutatja a könyv - és mindkét karakter maximálisan szerethető. Az első kötet teljesen beszippantott, a másodiknál már nem siettem annyira, mégis azt gondoltam az tetszett jobban, mondjuk az első 4/5, mert a végén lévő történesek negatívan hatottak, de végül elmúlt ez a dolog, és mostanra másképp vélekedek róla, de közvetlenül olvasás után még nem így volt. Azóta átértékeltem, jó volt ez így, sírtam nagyon rajta, aztán jött a második rész, és kétszer azon is... Az örökké határa viszont már teljes mértékben 5/5. Izgalmas volt  az utazás és a kapcsolatuk alakulása egyaránt, nem a szokványos mikrokörnyezetükben zajlott, mint egyéb sztorikban, bár jelen voltak mellékszereplők, de egészen más hangulat és életfelfogás árad belőle, amivel más könyvekben nem találkoztam - vagy csak nem volt ilyen hangsúlyos, ami miatt nem emlékszem rá.

Kíváncsi leszek az Ének a szentjánosbogarakról című kövi részre, amiben más szereplők vannak (akikkel már futólag megismerkedtünk) csak picit félreteszem, hogy ne sokalljak be, és inkább eltérő műfajban fogok olvasni.

A könyvek zenei világa nem áll hozzám közel, de megismertem egy párost, akik egész jók, alább található néhány zene tőlük.


"A legtöbb ember természetesnek veszi a sorsát. Néhánynak mindene megvan, amit csak akart, és amire szüksége van, de nem tudja kellőképpen értékelni. Mások kihagyják a lehetőségeiket, mert nem nyitják ki a szemüket, hogy meglássák őket."

Elgondolkodtató, hogy egyes döntések mennyire másképp alakíthatják a sorsunkat. Könnyedén előfordulhatott volna, hogy pl. én a párommal sose találkozom, mert egyszerűen nem ismerkedtünk volna meg, ha máshogy alakul pár dolog. És ha Camryn nem száll fel arra a buszra, ha Andrew nem hallgat hangosan zenét... és ami meg ahogy lett a kapcsolatukból, valami egészen varázslatos. Imádtam ezt az egészet!

"Az élet titokzatos, gyakran igazságtalan. De azt hiszem, az Andrew-val eltöltött idő alatt megtanultam, hogy csodálatos is lehet, és hogy általában, ha valami igazságtalan dolog történik, az csupán az Élet módszere arra, hogy helyet csináljon jobbak számára. Szeretném ezt hinni. Erőt ad olyankor, amikor a leginkább szükségem van rá."

The Old Point Bar - New Orleans

The Civil Wars:
 



 

Awkward: 1-4. évad

Ezt nézegettem az elmúlt két-három hétben, és annyira megtetszett, hogy szélsebesen naprakész lettem a sorozattal. Mondjuk néhány résztől eltekintve 20 perc körüliek az epizódok, úgyhogy akkora falat azért nem volt. Nem teljesen értem, hogy miért nem néztem eddig. A Faking It se rossz, de ez még annál is jobb. Hiányoznak a tinisorozatok amióta nincs 90210, és ez most, ha nem is a legjobb "pótlék", de jobb, mint a semmi.


Az első évad arra fókuszált, hogy Jenna milyen népszerűtlen és szerencsétlen, hogy Matty nem vállalja fel, csak lefekszik vele, aztán fokozatosan átalakultak a karakterek, Sadie-t sem utálom már, és lényeges változás a 3. évadban történt Collin érkezésével. Nagyon nem tetszett, amilyen irányba Jenna változni kezdett, amikor minden tönkrement, majdnem sírtam, azt akartam, hogy minden olyan legyen, mint régen...:D tényleg berántott, na.:)) De azért a szülinapi partinál elégedetten néztem a lebukást, mert nagyon rossz szemmel néztem, hogy megcsalta Mattyt. Aztán ahogy lennie kellett, helyreállt a világ rendje néhány rész alatt. A 4. évad újabb változást hozott, utolsó gimis év, készülés a továbbtanulásra, egy pszichopata csaj jött idegesítő elemként, illetve egy új pasi Jenna életében, aki nem gimis - ez tök jó volt, kár, hogy nem tartott hosszú ideig a dolog.:(


Hamarosan - remélem- kezdődik az 5. évad, ami az utolsó lesz, sajnálom, de úgyis fura lett volna a folytatás, mikor mindenki másik iskolában tanul tovább. Nem tudom, hogy mérgelődjek-e, amiért csak most néztem ezt a sorit, vagy örüljek, amiért legalább nem hagytam ki, hiszen annyira nekem való, de azt hiszem, mindkét dolog fennáll..:)


Virtuális könyvespolc 2015

...



Január

Kiera Cass - Az igazi (A párválasztó 3.)

J.A. Redmerski - A soha határa

J.A. Redmerski - Az örökké határa


Február

Tari Annamária - Horváth Gergely: Rád találni - 2x33 gondolat a párkapcsolatról

Rachel Gibson - Valentin-nap és egyéb őrültségek


Március

Molly McAdams - Taking Chances - Kétesélyes szerelem

...

2014-es listázás

A szokásos év végi poszt, mellette megjegyzem, hogy a napokban volt 5 éves a blog (és már több, mint 7 éve blogolok, ami azért tök durva számomra) - igaz, idén nem voltam túl aktív a blogolásban, más dolgok kötöttek le, például, hogy elkezdtem angolul tanulni. Az olvasás is háttérbe szorult, és most a nagy álmom, hogy angolul tudjak olvasni könyveket, amibe bele is vágtam, de természetesen még döcögős a dolog, ettől függetlenül már a próbálkozás is hatalmas örömmel tölt el.:)

Idén - alig merem leírni - csupán 21 könyvet olvastam, de folyamatban van 4, amiből az egyik angol, tehát ezeket átviszem jövő évre (Virtuális könyvespolc - egyelőre befejezetlen). Filmekből elég jó vagyok magamhoz képest, mert 74-et láttam.

Akkor következnek a kedvenceim ebből az évből, sorozatok, könyvek, filmek, és színészek, színésznők, akiket különösen szerettem 2014-ben. Sok kép, kevés szöveg. A végét még kiegészítettem néhány zenével.

Könyvek

1. Gillian Flynn - Holtodiglan

 
Nem írtam róla külön bejegyzést, de teljesen magával ragadott. Nem szoktam ilyen stílusú könyveket olvasni, ez volt az első, és hát nagyon tetszett, leszámítva talán a végét. (A filmet viszont kicsit untam, de ettől függetlenül jól sikerült.)

2. Katja Millay: Nyugalom tengere 


3. Colleen Hoover: Hopeless - Reménytelen



Sorozatok

Itt egy 10-es listát szedtem össze, csökkenő sorrendben.

10. Manhattan Love Story


Megbukott ugyan, de ezzel is kifejezem nemtetszésem. Még nem láttam az összes részt, angol felirattal lassan haladok és közben gyűjtöm az új szavakat a cuki baglyos szótárfüzetembe :)) Ebben az az egyik legérdekesebb egyébként, hogy sitcom, de olyan aranyosak, nagyon tetszik valamiért. Csajos, romantikus, párkapcsolatos. Ezentúl szívesebben fogok próbálkozni komédiákkal, főleg mert az A to Z (tökugyanúgy megbukott, remek) is hasonlóképp tetszett.

 9. The Vampire Diaries


Ahhoz képest, hogy az előző évadot nyáron pótoltam, mert év közben elment tőle a kedvem, ez az évad kellemes csalódás, eléggé tetszik ismét.

8. Suits



Erről írtam egy szösszenetet.

7. Stalker


Bejött ez a zaklatós nyomozós, még úgy is, hogy valamelyik rész kevésbé tetszik, vagy egyáltalán nem. Kedvelem a szereplőket, csak az a furcsa, hogy itt először van az, hogy nem tetszik Dylan McDermott.

6. Bitten


Szívesen elolvasnám könyvben is.


5. The Walking Dead


Azonnal nézős ahogy hazaérek hétfőn...:) (A mostani szünetre vonulás amúgy nem kicsit fájt, de nem spoilerezek.)

4. Kingdom


Nem régen pótoltam, lehet amiatt került ilyen előkelő helyre, mert friss az élmény, vagy csak mert oda meg vissza vagyok Frank Grillo sorozatbeli külsejéért.:D De tényleg nagyon jó a sori, egyedi témával.:)

3. The Affair


Ezek a megcsalós sorozatok mostanában nagy sikert értek el nálam. Nagyon érdekes jelenség, és szépen lehet rajta agyalni, hogy emberek miért cselekednek úgy, ahogy, vizsgálgatni a dolgokat mindkét fél szemszögéből, ilyesmi. Roppant jó megoldás itt a váltott nézőpont illetve a csavar.

2. The Fall


Ez az angol sorozat igazán kedvenc lett, izgalmas, a történet és a cselekmény végig fenntartja a figyelmem, Jamie Dornan játéka remek, és akkor még a kinézetét nem is említettem.:P Konkrétan elfelejtem tőle, hogy pszichopata.:D


1. Satisfaction




Egyszerűen imádtam.:) A 3. "helyezetthez" visszakanyarodva, hasonló a szitu, csak itt máshogy lett megbolondítva a körülményekkel.

+1
The 7.39



Ez tv film, 2 részes, és kétszer megnéztem - hát ilyen sincs gyakran. Tök jó, és megcsalós a téma.


Filmek


3. Begin Again (Szerelemre hangszerelve)


2. About Time (Időről időre)




1. Boyhood (Sráckor)



Nagyjából semmit nem tudtam a filmről, váratlanul ért még az is, hogy milyen hosszú, de egyben végignéztem, nagyon tetszett. Csak utólag tudtam meg a készítésének körülményeit, azóta még jobban rajongok érte...:)

Filmekből nem tudok ennél több emlékezetes darabot felidézni, úgyhogy most ilyen kis rövid lista lett.

Színészek

7. Dylan O'Brien (Teen Wolf)



6. Tyler Hoechlin (Teen Wolf)



5. Michael Malarkey (The Vampire Diaries)



4. Colin Donnell (The Affair)



3. Norman Reedus (The Walking Dead)





2. Frank Grillo (Kingdom)



1. Jamie Dornan (The Fall)




Színésznők

7. Mariana Klaveno (Stalker)



6. Emily Kinney (The Walking Dead)



5. Laura Vandervoort (Bitten)


4. Holland Roden (Teen Wolf)


3.  Rachel Bilson (Hart of Dixie)


2. Jamie King (Hart of Dixie)


1. Stephanie Szostak (Satisfaction)



Zenék

Jellemzően már csak az autóban hallgatok zenét, így az indie meg stb. irányzatok háttérbe szorultak, mert a vezetéshez a pörgősebb számok passzolnak nekem (van egy kakukktojás, de egy One Direction kellett bele:D), így viszont lett pár igencsak kedveltté vált pop dal, ezekből is készítettem listát. Legalul van a legkedvencebb, a nyaram meghatározó dala volt...:)

















Hát ennyi. Ezzel le is zártam 2014-et.:)



Könyvmolyos kérdőívek

Már régebben végigmentek a blogokon, viszont én csak most írom meg egy bejegyzésben a kettőt.

1. Szoktál nassolni olvasás közben?
Nem jellemző. Egyrészt eltereli a figyelmem a könyvről, másrészt félteném a könyvet attól, hogy leeszem, maszatos lesz. A Kindlevel ugyanez a helyzet (mondjuk azt rendszeresen letakarítom).

2. Mit szeretsz iszogatni olvasás közben?
Vizen kívül rendszerint teát szoktam inni, úgyhogy ez sem érdekes téma nálam.

3. Szoktál írogatni a könyvekbe, vagy kivagy magától a gondolattól is, hogy firkálj beléjük?
Ki nem vagyok, de nem szoktam. Kivétel persze a tankönyvek, de azon meg már túl vagyok.

4. Hogyan jelölöd, hogy hol tartasz egy könyvben?
Könyvjelzővel.

5. Mindig el kell jutnod egy fejezet végéig, vagy le tudod tenni a könyvet bárhol?
Nem szoktam foglalkozni a fejezetekkel, egy mondat végén is abba szoktam hagyni, ha úgy van.

6. Olyan ember vagy, aki elhajítja a könyvet a szoba másik sarkába, ha nagyon idegesítő regényt olvas?
Vigyázok a könyveimre, nem dobálózok.:)

7. Ha szembejön veled egy ismeretlen szó, azonnal rákeresel?
70%-ban, vagy felírom. Ritka, hogy nem érdekel a jelentése.

8. Mit olvasol most?
Többet, Goodreads.

9. Milyen könyvet vettél legutóbb?
Nem emlékszem... valami olyan volt, amit már olvastam korábban, csak nem volt meg nekem. Nem mostanában volt.

10. Van kedvenc helyed vagy időpontod az olvasásra?
Este, csendben, nyugiban, elalvásig.


11. A sorozatokat vagy az egyrészes könyveket szereted jobban?
Az egy részeseket, kivétel, ha kedvencem az adott sorozat. Akkor megközelítőleg azonos lenne az állás.


12. Van olyan könyv, amit mindig előrehozol, és szeretettel ajánlasz mindenkinek?
Ez ilyen korszakfüggő, a frissen olvasottakat biztos, de vannak régebbről nagy kedvencek is.

13. Hogy rendszerezed a könyveidet?
A kedvesebbek egy csoportban, a sorozatok vagy írók egymás mellett, egyébként össze-vissza...


1. Körülbelül 20.000 könyv van az „Elolvasni” listádon. Hogy a fenébe döntöd el, hogy mit olvasol el legközelebb?
A hangulatom alapján választok könyvet, illetve az utóbbi időben jellemző lett, hogy megfilmesítés miatt kerültek előbbre, de ez nem igazán vált be.

2. Már elolvastad, több mint a könyv felét, de egyszerűen nem tetszik neked. Abbahagyod, vagy folytatod?
Régebben azt mondtam volna, hogy mindenképp befejezem, ma már nem, nem kínzom magam feleslegesen, mikor olvashatnék olyat is, ami tetszik. Viszont a feléig nem jutok el, ha csak nyűglődök vele.

3. Közeledik az év vége és oly közel, mégis távol vagy az olvasási kihívásod teljesítéséhez. Megpróbálsz felzárkózni, és ha igen, akkor mégis hogyan?
Ez nagyon egyszerű kérdés, mert nem volt olvasási kihívásom.





4. Egy könyvsorozatnak, amit egyszerűen imádsz, a borítói. Nem. Egyeznek!! Hogy birkózol meg ezzel a szörnyűséggel?

Szebb lenne, ha egyformák lennének, de valahogy csak túlélem.:P

5. Mindenki imádnak egy könyvet, amit te egyszerűen ki nem állhatsz. Kivel osztod meg az érzéseidet?
Ha online felület, akkor szerintem twitter.

6. Nyilvános helyen olvasol éppen és hirtelen elkezdesz sírni a könyvön. Mihez kezdesz magaddal?
Nem szoktam nyilvános helyen olvasni.

7. A folytatása egy könyvnek, amit nagyon imádtál, éppen most jelent meg, de már nem emlékszel mindenre az előző részből. Újraolvasod az előző könyvet? Vagy inkább nem olvasod el ezt a folytatást? Keresel valami összefoglalót róla az interneten?
Az előző könyv végébe szoktam beleolvasni, annyi elég szokott lenni. Jó esetben úgyis elejt a szerző kis emlékeztetőket az elején.

8. Nem akarod senkinek, ismétlem, senkinek kölcsönadni a könyveidet! Hogyan utasítod vissza udvariasan az embereket, mikor kölcsönkérnek tőled egyet? 
Bocs, de nem szoktam kölcsönadni könyvet, mert féltem őket, és szeretem, ha újnak látszanak azután is, hogy olvastam őket. De egyébként szoktam kölcsönadni.

9. Ebben a hónapban már 5 könyvet kezdtél el és egyiket sem fejezted be. Hogyan lépsz túl ezen a „nem olvasási időszakon”?
Most pont ebben voltam. Nem volt egyszerű. Sorozatokat néztem olvasás helyett.

10. Nagyon sok könyv jelenik meg, amikért szinte haldokolsz, hogy elolvashasd. Hányat fogsz ezek közül megvenni?
Kb. az 1%-át, nem szoktam haldokolni.:)

11. Miután megvetted a könyvet, amire annyira vágytál, körülbelül mennyi ideig csücsülnek a polcodon mire elolvasod őket?
Ha friss megjelenésű könyvet veszek, az nagyon-nagyon kell, hogy érdekeljen, és eddig mindig rögtön kiolvastam.