Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?

"Nagyon kevésen múlott, hogy ne másként történjen minden."

Be lett nekem harangozva rendesen ez a könyv, hogy milyen romantikus és így meg amúgy, hú de jó. Meg a cím is olyan beszédes, így természetes, hogy voltak elvárásaim, és olyan hangulattal álltam neki, hogy ez egy valóságos szerelmi tündérmese lesz.

Nos, én több romantikára számítottam. A kiindulópont, hogy Hadley (17) és Oliver egy repülőtéren találkoznak, és ezután véletlenül úgy alakul, hogy egymás mellett ülnek a repcsin. Beszélgetnek az utazás alatt, és miután megérkeznek Londonba, elvileg szétválnának útjaik, gyakorlatilag persze nem így történik. Nagy hatású a fülszövegben, hogy a történet huszonnégy órát ölel fel, és valahogy a Mielőtt lemegy/felkel a nap című filmek ugrottak be miatta, amiben csak beszélgetnek és beszélgetnek, és nagyon sodró lendületű, székbe szegező, és hát valami ilyesmire számítottam a könyvnél is. Sajnos hiba volt az összehasonlítás.

Nagy szeletet foglal el a lány kapcsolata az apjával, meg az újraházasodásával kapcsolatos nyavalygás, ami nem volt valami érdekes számomra. Ráadásul sok volt a visszaemlékezés, merengés a múlton, ami szintén nem túlzottan foglalkoztatott, túlságosan elnyomta a szerelmi szálat, pedig hát jobban érdekelt volna a fiúval való megismerkedésük sztorija, példásul szívesen olvastam volna több párbeszédet, mert amúgy amik voltak, azok tetszettek.

Hadley-t eléggé megviselte a szülei különválása, amit igen érzékletesen jelenít meg a könyv, úgy éreztem, inkább erre koncentrált az írónő. Meg ami eszembe jutott a végén, hogy talán azért találtak ilyen jól egymásra a szereplők, mert mindketten elveszettnek tűntek, ha jobban belegondolok az élethelyzetükbe.

Ami mindenképp pozitívum, az a rövidsége, így nem sajnálom egyáltalán, hogy elolvastam, mert a fentiek zárásául azért annyit megjegyeznék, hogy ha minden előzetes véleményt mellőzök, akkor nem rossz könyv, gyorsan olvasható, könnyed, csak engem mégsem fogott meg.

3/5


256 oldal
Maxim Könyvkiadó

Milly Johnson: Yorkshire puding Klub

Elég csupán a borítóra pillantani, és a fülszöveg olvasása nélkül is kitalálhatjuk, nagyjából, mire számíthatunk ettől a könyvtől: három várandós barátnő egy csajos regényben, és pontosan ezt is kapjuk. Az eleje ebből kifolyólag nem sok meglepetést tartogat, mindannyian megtudják, hogy gyereket várnak, amire mindenki máshogy reagál. A karaktereket folyamatosan egyre jobban megismerjük az oldalak előrehaladtával, eltérő háttérrel rendelkeznek, az egyikük szeretett volna gyereket (a férje viszont nem...), a másik két nő nem, és persze az élethelyzetük is egészen különböző.

Nem kell megijedni és ódzkodni a könyvtől annak, aki kb. sikítófrászt kap a terhesség gondolatától, mert elárulom, hogy magam is ezt a tábort erősítem, mégsem volt gondom a témával. Ráadásul némi azonosulásra is van esélyünk, hiszen az egyik szereplő szintén hasonlóképp érez. Amikor megtudja, hogy gyereke lesz, persze ez szépen megváltozik, ami ugye természetes dolog. Mindenki életét érdeklődve figyeltem, és az egyik karakter igazán szomorú múlttal rendelkezik, így vele nagyon ment az együttérzés. Helen egy zsarnokoskodó vadbarom férjjel van megáldva, Janey házasságában is akadnak furcsaságok, és Elizabeth élete sem épp tökéletes, aki egyedülállóként vág bele a gyerekvállalásba. Szóval mindegyiküknek vannak problémáik, ezzel a regénnyel nem egy rózsaszínfelhős történetbe csöppenünk.

Nagyon emberi az egész, és teljesen valóságos. Nem rossz könyv, csak én félúton valahogy elvesztettem az érdeklődésemet, talán túl hosszúra sikeredett, vagy csak alapból nem fogott meg eléggé (esetleg mindkettő). Pedig még a karakterek is szerethetőek, érdekesek, és mégis. Mindhárom terhesség kilenc hónapját végigkövethetjük az összes nyűgével és szépségével együtt, ami kiegészül a magánéleti részekkel, és időnként bepillantást nyerünk a szereplők múltjába is. Totálisan női regény tényleg, minden megvan benne, ami kellhet, hogy remek legyen, csak az én tetszésemet annyira nem nyerte el. Az epilógust viszont kiemelném a végén, mert egészen meghatódtam rajta...:)

3/5

Ezt és még sok más elektronikus könyvet beszerezhettek a bookandwalk.hu oldalról! Nézzetek szét, ha eddig még nem tettétek meg, folyamatosan kerülnek fel újdonságok.;)


Hamarosan megjelenik és nagyon várom - Könyvmolyképző Kiadó

Nem titok, hogy nagyon szeretem a Könyvmolyképző Kiadót, és azt a vonalat, amit képviselnek, a kiadványaik közül pedig sok kedvencem van. Eredetileg ez egy általános megjelenések előtti várólistás posztnak indult, de aztán azt vettem észre, hogy elég sok könyvet várok tőlük, így különszedtem őket.

Jean-Claude Mourlevat: Földlakó

Fülszöveg: "Anna Collodi a nővérét keresi.
A nővérét, aki egy éve, az esküvője másnapján tűnt el nyomtalanul. Egy napon zavaros üzenetet kap a rádión keresztül: Gabrielle él és segítséget kér. Anna a keresésére indul, s egy jelentéktelennek látszó mezei úton a "másik oldalra" jut.
Egy dermesztően üres világban találja magát, amelyből hiányzik minden emberség, ahol nincs napsütés és eső, nevetés és sírás, zene és ének, nincsenek ízek, illatok, színek, ahol az emberek egykedvűek és érzéketlenek.
Hogy kiszabadítsa nővérét és hazavigye onnan, ahonnan még soha senki nem tért vissza, Anna élete kockáztatásával a végsőkig elmegy.
Küzdelmes kalandja során önzetlen segítői is akadnak, megismeri a szerelmet és felfedezi önmagát - a földlakót. A többszörös irodalmi díjas francia író költői szépséggel megírt, magával ragadó és elgondolkodtató története önfeláldozó testvéri szeretetről, megpróbáltatásokkal dacoló szerelemről és arról, hogy minden hibája és tökéletlensége ellenére milyen jó is a mi öreg Földünkön élni."

Amire számítok: Kiemelkedőbb, vagy legalábbis nem teljesen egyszerű fogalmazásra, és hogy picit elgondolkodtasson.

Borító: 2/5 nem tetszik:(

Várható megjelenés: 09.27.


Nathalie Somers: Lányok regénye 2.

Fülszöveg: "Újra itt a négyesfogat, új tanév, új kalandok, új bonyodalmak várnak rájuk.
Kihez húz a szelíd Lily szíve?
Mi az erősebb a lobbanékony Maëlle-ben: a szerelem vagy a versenyszellem?
Megtalálja-e a kiteljesedést a színjátszásban a szenvedélyes Chiara?
Milyen súlyos titkot tár fel anyja életében a szép Mélisande?
Négy lány, a természetük ugyan különböző, és gyakran hajba is kapnak, de erős és őszinte barátságuk segít megoldani a konfliktusokat és úrrá lenni a nehézségeken. No meg a nagy viháncolások sem hiányoznak..."

Amire számítok: Könnyed szórakozásra, szerettem az első részt is.:)

Borító: 4/5 Az első kötet színvilága jobban tetszett, de ez se rossz.

Várható megjelenés: 09.30



Kelly  Creagh: Nevermore - Soha már

Fülszöveg: "Isobel Lanley, a pom-pom lány elborzadva veszi tudomásul, hogy Varen Nethers-szel kell megírnia az angol dolgozatát. A dolgozat leadási határideje hihetetlenül igazságtalan módon a rivális focicsapat elleni nagy mérkőzés napjára esik. A hűvös és tartózkodó, cinikus és éles nyelvű Varen már az elején tisztázza, hogy a dolgozaton kívül nem akar a lánytól semmit. Isobel azonban hamarosan kifogásokat kezd keresni, hogy Varen-nel találkozhasson, miközben egyre jobban elszakad barátaitól és az erőszakos és féltékeny barátjától. Isobel egyre mélyebbre merül Varen álomvilágába, ami a jegyzetfüzetébe írt sorokból kelt életre, egy világba, ahol Edgar Allan Poe félelmetes történetei válnak valóra.
Ahogy egyre jobban felfordul körülötte a virág, Isobel felfedezi, hogy az álmoknak és a szavaknak sokkal nagyobb az erejük, mint azt gondolta és, hogy a legijesztőbb valóság az, amit az elme annak hisz. Képes lesz megmenteni Varent az Őrülettől, ami fogva tartja őt vagy mindkettőjüket felemésztik Varen rémálmainak árnyai?"

Amire számítok: Már a fülszöveg is zavaros picit, ami gondolom tükrözi a tartalmat. Tinis-szerelmes vonal, csak ez most épp rémisztő lesz (?).

Borító: 4/5 Tetszik a cím betűtípusa és színe, meg a kép is, csak a fiúnak van fura feje, ami biztos a karakter miatt szükséges.

Várható megjelenés: 09.30

Holly Black: White Cat - A fehér macska

Fülszöveg: "Cassel átoktevők családjából származik, akiknek hatalmukban áll, hogy kezük legkisebb érintésével megváltoztassák valaki érzéseit, az emlékeit, a szerencséjét. Mivel az átoktevés törvényellenes, ők mindannyian gengszterek vagy szélhámosok. Kivéve Casselt. Az ő érintése nem varázslatos, úgyhogy ő kívülálló, az egyenes srác egy görbe úton járó családban. Mindössze egyetlen apróságot kell elnézni neki, hogy három évvel ezelőtt meggyilkolta a legjobb barátját, Lillát.
Az azóta eltelt idő alatt Cassel, beleolvadva a tömegbe, gondosan felépítette a normalitás látszatát. Ám a látszat bomlásnak indul, amikor Cassel egy szörnyű álomtól űzve, amiben egy fehér macska akar neki valamit mondani, egyik éjszaka elkezd alvajárni. Más, felkavaró dolgot is észrevesz, két bátyjának furcsa viselkedését is beleértve. Titkolnak előle valamit, amiből egy rejtélyes történet bontakozik ki. Ahogy Cassel elkezdi gyanítani, hogy részese egy óriási csalásnak, azt is szeretné megtudni, valójában mi történt Lillával. Az is lehet, hogy még mindig életben van? Hogy ezt kinyomozza, Casselnek túl kell járnia az összes körülötte lévő szélhámos eszén."

Amire számítok: Elég különleges a leírás, fantasztikus könyv lesz, a szereplőkön (főszereplőn) sok minden múlik, hogy szimpatikusak lesznek-e. A végére nagy csattanót sejtek.

Borító: 2/5 Olyan semmilyen. Attól függetlenül azért szép.

Várható megjelenés: 10.15


Jennifer Bosworth: STRUCK - Villámtól sújtva

Fülszöveg: "Mia Price villámfüggő. Számos villámcsapást túlélt már, de folyamatos vágyával, hogy részesedjen a vihar energiájából, veszélybe sodorja önmagát, és a körülötte élőket.
Los Angeles azon ritka helyek egyike, ahol Mia biztonságban érezheti magát függőségétől, hiszen csak elvétve csap villám a városra. De amikor a várost lerombolja egy földrengés, Mia mennyországa egy csapásra a veszélyek és a káosz aknamezejévé változik. A hajdani tengerparton áthatolhatatlan sátortáborok nőnek. Az összeomlott belváros senkiföldje lesz, ahol éjszakánként egy "kószáló" buli hol az egyik, hol a másik elhagyatott épületet "bérli ki" magának. A bulizókat egy megmagyarázhatatlan erő vonzza pusztulás színhelyére. A katasztrófa után megerősödik két szekta, melyek szemben állnak egymással. De mindkét szekta végítéletről szóló próféciájában Mia Price játssza a főszerepet. Biztosak benne, hogy Mia Price kapcsolatban áll a földrengést kiváltó elektromos viharral, és a közeledő, sokkal pusztítóbb égszakadással-földindulással.
Mia Price szeretne megbízni a titokzatos és vonzó Jeremyben, amikor az megígéri, hogy vigyáz rá, de attól tart, a srác nem az, akinek mondja magát. A szenvedély és az energia, ami egymáshoz vonzza őket, a végüket jelentheti. Amikor eljön a végzetes vihar, Miának mindent kockára kell tennie. Szörnyű erejét szabadon engedi, hogy megmentse szeretteit, vagy elveszítsem mindent."

Amire számítok: Erős fantasy hatása van, ahol nem biztos, hogy a szerelmi szál túl hangsúlyos lesz. Óvatosan várom csak.

Borító: 5/5 Csodaszép!!! És bevallom, ez befolyásol is...

Várható megjelenés: 10.30


Kim Harrington: Clarity - A tisztánlátó

Fülszöveg: "Ne hunyd be a szemed.
Kivéve akkor, ha a sötét valóságot már nem tudod elviselni.
Cape Cod turisták által kedvelt városában, Eastportban él egy csodabogár família. Az én családom. Én tisztánlátó vagyok. A bátyám médium. Anyánk telepatikus képességekkel bír. Míg a turisták odáig vannak értünk, a városban az emberek inkább lesajnálnak minket. Bár egy impozáns viktoriánus házban élünk, házi kísértetünk még sincs, és otthonunk földszintjén rendeztük be spirituális vállalkozásunkat: családi jósdánkat."

Amire számítok: Ez elég "ínyenc" lesz szerintem, valami különlegeset várok!

Borító: 3/5 Annyira nem jön be, de minél többet szemlélem, annál jobban tetszik.

Várható megjelenés: 10.30


Jus Accardo: Érintés

Fülszöveg: "Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot.
De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban - és az apja "ügyvédi irodája" is más - mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt - egy szervezeté, amely összegyűjtötte a "különleges" gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni.
A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja."

Amire számítok: Nyomozós, izgalmas, összeesküvéses, romantikus szállal, X-menes (?) beütéssel.

Borító: 5/5 Nagyon klassz!

Várható megjelenés: 10.30


William Landay: Jacob védelmében

Fülszöveg: "Andy Barber több mint húsz éve megyei helyettes kerületi ügyész. Köztiszteletben álló férfi, szorgalmas munkaerő és boldog családapa. De amikor sokkoló bűncselekmény történik a New England-i kisvárosban, és Andy tizennégy éves fiát vádolják az osztálytársa meggyilkolásával, a férfit teljesen elvakítják az események.
Andy foggal-körömmel próbálja védeni a fiát. Jacob váltig állítja, hogy ártatlan, és Andy hisz neki. Hiszen ez a kötelessége. Ő Jacob apja. De miközben egyre több terhelő bizonyíték és megdöbbentő titok kerül napvilágra, Andy házassága összeomlással fenyeget, a per egyre gyorsabban halad fenyegető végkifejlete felé, és a válságos események tükrében az is kiderül, milyen kevéssé ismeri az apa a fiát, Andy a saját lelkiismeretével is összeütközésbe kerül: hűség és becsület, igazság és hamisság, a mélyen eltemetett múlt és az elképzelhetetlen jövő között őrlődik.
William Landay tökéletes regénye egy válságba került családról szól - izgalmas, karakteres krimi, amely egyben lebilincselő történet bűntudatról, árulásról, és arról, milyen félelmetes sebességgel tud félresiklani az életünk."

Amire számítok: "Drámai" lesz, komoly témával.

Borító: 4/5 Szép.

Várható megjelenés: 10.30


Sophie Jordan: Firelight - Lángvilág

Fülszöveg: "EGY FÉLTVE ŐRZÖTT TITOK. HALÁLOS ELLENSÉGEK.
PUSZTULÁSRA ÍTÉLT SZERELEM.
A drakik a sárkányok mai leszármazottai, akik képesek emberből sárkánnyá, és sárkányból emberré változni. A tűzokádás ritka képességével megáldott Jacinda még a drakik között is különlegesnek számít, mikor azonban lázadó természete miatt családja menekülni kényszerül az emberek világába, a lány nagyon nehezen tud beilleszkedni új közegébe. Közben egyre gyengül a benne élő draki szellem, és az egyetlen lény, aki képes életet lehelni Jacinda sárkány-énjébe nem más, mint a gyönyörű, rejtélyes Will. Csakhogy Will családja drakikra vadászik, ám Jacinda annak ellenére sem képes ellenállni a fiúnak, hogy tudja: nem csak saját életét, de a drakik legféltettebb titkát is kockára teszi.
Mitikus erejű, magával ragadó történet egy lányról, aki szembeszállt az elvárásokkal, és akinek szerelme ősi tilalomfákat döntött le."
Amire számítok: Itt nagyobb romantikát várok, viszont ha a sárkány dolog jó lesz, nem fogom hiányolni, ha mégsem lesz olyan.

Borító: 3/5 Nem rossz, de semmi különös.

Várható megjelenés: 10.30


Rachel Hawkins: Hex Hall

Fülszöveg: Még nincs magyar. (Angolul.)

Amire számítok: Igazi fiatalos fantasy boszorkányokkal és mindenféle lényekkel, rejtéllyel, iskolai helyszínnel, titkos társasággal.

Borító: 5/5 Szépek a színek meg úgy az egész.

Várható megjelenés: 10.30












Kim Harrison: Dead Witch Walking - Boszorkányfutam

Fülszöveg: Még nincs magyar. (Angolul.)

Amire számítok: Mintha hasonlót már írtak volna, meglátjuk.

Borító: 4/5 Ugyanazt érzem, mint a tartalomnál..

Várható megjelenés: 10.30














Richard Paul Evans: Michael Vey: A 25-ös cella foglya

Fülszöveg: "A Meridian Középiskola tanulóinak szemében Michael Vey csupán egy teljesen átlagos, hétköznapi tizennégy éves srác. Michael azonban minden, csak éppen nem hétköznapi - ami azt illeti, egészen felvillanyozza a környezetét.
Amikor Michael legjobb barátja, Ostin Liss és a csinos szurkolólány, Taylor Ridley véletlen felfedezést tesz, hirtelen kiderül számukra, hogy Michaelen kívül más gyerekek is élnek a világon, akik hasonló képességekkel rendelkeznek. Ráadásul valaki vagy valami elszántan vadászik rájuk.
Miután Michael édesanyját elrabolják, a fiú csakis saját eszére, különleges erejére és barátai segítségére számíthat, ha szembe akar szállni a vadászokkal, méghozzá azzal az elhatározással, hogy kiszabadítja anyját és megmenti a többieket."

Amire számítok: Viszonylag egyszerű ifjúsági fantasy-kalandregényre.

Borító: 1/5

Várható megjelenés: 10.30


Dawn Rae Miller: Larkstorm - Pacsirta

Fülszöveg: "Alauda a születésétől fogva tudta, ki lesz a párja. De mi van, ha a fiú az Állam ellensége?
A pusztító Hosszú Tél során a világ lakosságának a fele odaveszik, az Állam utána még éveken át csatározik a Fogékonyaknak nevezett különleges képességgel született emberi lényekkel.
A tizenhét éves Alauda Greene, az Állam alapítóinak egyik utolsó leszármazottja, tudja a dolgát: keményen tanulni és mintapolgárrá válni, hogy ősei nyomdokába léphessen. Az életét a születése pillanatától elrendezték, és alig várja, hogy leérettségizzen és megkezdhesse közös életét Beckkel, a fiúval, akit szeret, amióta az eszét tudja.
Ám Beck eltűnik, miután megvádolják, hogy Fogékony, és hogy merényletet tervez Alauda ellen. A lány meggyőződve, hogy az Állam tévedett, összetört szívvel a fiú keresésére indul, mert tisztázni akarja őt.
Amit kiderít, az veszélyesebb és félelmetesebb, mint maguk a Fogékonyak.
Meg kell ölnie a fiút, akit szeret, ha nem akarja, hogy ő végezzen vele."

Amire számítok: Olyasmi nekem, mint az Andrea Cremer sorozat volt és mégsem. Mivel tök más az egész.:D Mégis az villant be valamiért.

Borító: 5/5

Várható megjelenés: 10.30


Jennifer Armentrout: Ónix

Fülszöveg: "Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás...
Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.
De nem ez a legnagyobb problémánk.
A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor nekünk annyi. Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam... de ennek súlyos ára van.
És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.
Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak?
Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el?
És mit akarnak Daemonéktól - na meg tőlem - a védelmiek?
Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.
Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat..."

Amire számítok: Hogy legalább olyan jó lesz, mint a kezdés.

Borító: 5/5 Imádom!

Várható megjelenés: 11.30


Katie Alender: Bad Girls Don't Die - A rossz lányok nem halnak meg

Fülszöveg: "A szenvedélyt csupán egy hajszál választja el a megszállottságtól...
Alexis kishúga, Kasey megszállottjává válik egy antik babának, de Alexis nem igazán foglalkozik a dologgal, mert Kasey egyébként is elég fura. Ami azt illeti, Alexist is furának tartják az iskolatársai és a szülei, sőt, még a saját goth haverjai is. A dolgok egyre különösebbek lesznek, amikor a régi házban, ahol a lányok laknak, különös dolgok történnek: ajtók nyílnak ki és csukódnak be maguktól, a víz felforr a meggyújtatlan gázon, és a kikapcsolt légkondicionáló úgy lehűti a levegőt, hogy látszik az ember lehelete is.
És Kasey is megváltozik. Kék szemei zölddé válnak, elkezd régiesen beszélni és több óra is kiesik az emlékezetéből. A legnyugtalanítóbb azonban Kasey ellenséges viselkedése: az addig kedves, babaszerető kislány eltűnik, az új Kasey pedig dühös. Alexis az egyetlen, aki megállíthatja a húgát - de mi van, ha a zöldszemű lány már nem is Kasey?
Mit tennél, ha a várost halálos veszély fenyegetné, de senki sem hinne neked?"

Amire számítok: Valami szellemek lesznek itt vagy ami megszállja az embert. Ez a tippem.

Borító: 5/5 Igazán szép.

Várható megjelenés: 11.30


Maggie Stiefvater: A Skorpió vágta

Fülszöveg: "A Skorpió Vágtát november elején rendezik. A lovasok mindent elkövetnek, hogy megzabolázzák tengeri lovaikat, és célba jussanak.
Van, aki túléli.
Van, aki belehal.
Idén a tizenkilenc éves Sean Kendrick a címvédő bajnok. Nem a szavak embere, és ha fél is, mélyen hallgat róla.
Puck Connolly más. Soha nem gondolta, hogy egyszer majd indulni fog a Skorpió Vágtán. De a sors úgy hozza, hogy kénytelen benevezni a versenyre - egyedüli lányként. Sejtelme sincs, mi vár rá.
A nagysikerű Shiver-trilógia szerzője, Maggie Stiefvater, megint megmutatja, milyen az, amikor a szerelem és az élet komoly akadályokba ütközik, és csak az marad életben, akinek a helyén van a szíve. A Skorpió Vágta minden olvasó számára felejthetetlen élményt nyújt."

Amire számítok: Pacikra és valami szerelmes sztorira, együtt akarunk lenni de nem lehetünk szitura. Valójában annyira nem is várom amúgy.

Borító: 3/5 

Várható megjelenés: 11.30


 
Azért bízom benne, hogy még lesz idei megjelenésük a fentieken kívül, mert például tűkön ülök a harmadik Simone Elkeles könyv miatt.:)


Camp - 1. évad

Ez volt a nyári sorozatom a Teen Wolf mellett. Egy táborban játszódik, és irtó szerethető az egész, mindenféle korosztály képviselteti magát, vannak tinik és felnőttek is, emiatt bárkinek tudom ajánlani, mert ha elkap a hangulata vagy bármely eleme/szála/szereplője megfogja az embert, akkor simán függőség lesz a dologból. Ugyan a nyárnak már nagyon úgy fest, hogy vége, de szerintem még pont pótolható (10 rész), vagy akár arra is kiváló, hogy picit elnyújtsuk az ősz kezdetén a leköszönő évszak hangulatát.



A táborvezető sokak számára ismerős lehet, Rachel Griffiths (Brothers & Sisters, Six Feet Under) alakítja, a többi színész nagyrészt ausztrál, illetve számomra ebben a sorozatban először látottak voltak (már nem - erről később;). A szomszédságban van a gazdagok nyaralóhelye, a rivális Roger tábora. Mack (RG) a Kis Vidrával inkább a hagyományos értékeket szeretné megtartani, így a pénzesebb vendégek miatt a fennmaradás nem annyira könnyű. Nem feltétlenül csóribb amúgy a Vidra, de azért akadnak pénzügyi gondok. A táborvezetők között van némi szikra, azonban Mackért valaki más is epekedik, csak hogy ne legyen egyszerű a szitu. Nyaralók szép számmal vannak, meg olyanok, akik a tábor vezetésében egyaránt segédkeznek. Mack egyébként épp válik, a fia kamasz és csajozna, meg vannak más szülők a képben, pl. egy meleg pár, akiknek egy örökbefogadott lánykájuk van (akinek nagyon jó a  haja!) meg egy kicsit érdekes, kiéhezett nőci. A kedvenc párosom a fiatal felnőttek közül Sarah és Robbie, előbbi versenyszerűen úszik, utóbbit pedig továbbtanulási tervei foglalkoztatják, és mindkettejük életében van bonyodalom.

Abbahagyom a mesélést a történetről, inkább nézzétek meg ti is.;) Egy kiváló kis sziget volt abban a néhány hétben, amíg tartott, teljesen átjött a tábori hangulat, megszerettem a szereplőket, maximálisan kikapcsolt. Mindig volt valami program vagy probléma, ami megbolondította a szerelmi szálakat, a tinis vonalat, és igazából akadt néhány komolyabb szál is, tehát megvolt az egyensúly teljesen.

pillanatkép az évadzáróból :)

Szomorú vagyok, hogy vége az évadnak és tök izgulok, hogy berendeljék a következőt. Nagyon remélem, hogy lesz jövőre is!:)



Kedvcsináló videó:


  



Új sablon + freeblog + elmélkedés

Hát megléptem a dolgot, aki megnyitja a blogot már az új külsőt látja.


ilyen volt



ilyen lett

Sokáig ragaszkodtam az előző sablonhoz, csak a külsején (fejléc, háttér, színek) változtatgattam, valamiért féltem másra váltani, aminek fő oka, hogy elterjedt egy típus, ami nekem nem tetszik, ám sajnos mostanában arra húzzák rá a különböző kinézeteket, így meg sok választási lehetőség nem volt, mivel visszalépni sem akartam a klasszikusabb kinézetek irányába. A napokban viszont sokat járt az agyam a blog körül és egy eleme is számomra érthetetlen módon "elromlott", ezért keresgéltem egy kicsit (na jó, valójában nem kicsit) és sokadik próbálkozásra megtaláltam azt, amit már ti is láttok. Nekem egyelőre nagyon tetszik, olyan modern meg minden, bár apróságokban nem látom tökéletesnek, de ez minden sablonnal így szokott lenni.

Főbb változások: az alsó "lábléc rész" lenyitható, a kommentek pedig a felső menüből érhetők el. Ha hozzászólást írtok, tudtok használni különböző smileykat, amiket rákattintással tudtok kiválasztani - szerintem ez annyira jó, ezért nem szedtem ki, mondjuk hozzátartozik, hogy szerintem nem is tudnám, hogyan kell.:D A bejegyzések megjelenítésével kapcsolatos változások szemmel láthatóak, annyit esetleg megjegyeznék, hogy ha az információs kék izé fölé húzzátok az egeret, akkor ott egyebek mellett megjelennek pl. a hozzátartozó címkék.

A freeblogos bejegyzések átmentése folyamatban van, de sajnos nem lesz tökéletes, mert sokszor alkalmaztam a "folytatás a tovább után" megoldást, és hát persze hogy azok a részek sokszor elérhetetlenek.:( Képek nélkül pedig olyan kis csupaszok, ezért lehet, hogy utólag majd beillesztgetek néhányat. A áthozott posztok a freeblog címke alatt érhetők el.

Ahogy nézegettem a régi blogról áthozott írásokat, rájöttem, hogy milyen változásokon mentek át a blogolási szokásaim az elmúlt időben - és itt azt hiszem, évekről van szó. Pl. manapság eszembe nem jutna, hogy egy poszternek szenteljek külön bejegyzést, vagy, hogy amikor rájövök, hogy valami sztárpár alakult (ez úgy hangzik, mintha marhára otthon lennék a bulvár hírekben), arról írjak - nem mintha szükség lenne ezekre, csak azt szeretném ezzel érzékeltetni, hogy a blogot több mindenben hátrébb sorolta a twitter. Meg a tumblr. Utóbbit képes blognak használom, az nem nagy cucc, azonban a twitter ellustított. Amellett, hogy én nagyon "civilben" működöm ott, sokszor csak pár szóban kiírom, hogy tetszett-e egy pilot epizód, vagy bármilyen sorozatrész, és akkor azzal úgy megelégszem. Gyorsabb, egyszerűbb. És ez így van sok esetben, pedig korábban volt, hogy csak öt sort írtam, mégis nyomot hagytam olyanról is, ami nagyon rossz volt, és hát ezek ma már hiányoznak a blogról. És azt hiszem, nekem is, mivel nincs meg az "alkotás" érzése, nem keresek képeket a sorozatos posztokhoz meg ilyesmi, amiknek pedig megvan a varázsa. Imádom a twittert, továbbra is napi szinten fogom használni, azonban figyelni fogok arra a jövőben, hogy nagyobb figyelmet szenteljek ennek az oldalnak, és ha nem is lesz ötsoros bejegyzés, akkor is szeretném, ha érezhető lenne a változás...:)

Nektek egyébként hogy tetszik az új kinézet?

Freeblogos kiakadás és blogspot sablonpiszka

Utóbbit inkább hagyjuk, igazából csak annyi történt, hogy találtam egy sablont, ami végre tetszik, de képtelen vagyok átalakítani vagyis kezdem úgy érezni, hogy amit én szeretnék, azt nem is lehet megvalósítani a kiszemelttel, maximum ha valami nagytudású weboldalkészítő lennék ami ugye nem vagyok. Még azért próbálkozom, de egyelőre jegelem a projektet. 

 A freeblogról: a blogolást ott kezdtem 2007 szeptemberében, talán pont a napokban van az "évforduló", ám az első bejegyzésemet sajnos talán már sosem tudom visszanézni. Elkövettem azt az óriási hibát, hogy amikor átjöttem a blogspotra, a korábbi bejegyzéseimet nem hoztam át. Részben mert új kezdet, részben mert nem akartam bajlódni vele. Úgy gondoltam, bármikor visszanézhető, ha esetleg úgy adódna, de túlzottan nem foglalkoztam vele - mostanáig. Az történt ugyanis, hogy a freeblog halottabb, mint valaha, ami enyhén szólva aggasztó, mert lehet, hogy nem akartam áthozni az ottani tartalmakat, de azért azt sem szerettem volna, ha nyomtalanul eltűnik az egész. 319 db sorozatos bejegyzésről van szó + az egyéb témájúak, és több, mint 2 évről, ezért cseppet szíven ütött. Úgyhogy most a google segítségével próbálok néhány régi írást átmenteni ide, a képeket nem hozza be az eltárolt változat, úgyhogy azoknak annyi, de én az írott anyagnak is örülni fogok. Kezdetlegesek, bénácskák azok a bejegyzések, de az is én voltam. Szóval elnézést, ha emiatt most elárasztom az rsst, de ezt muszáj meglépnem. 

A sablon pedig majd új lesz, ha sikerül valamit okoznom.



Kerstin Gier: Smaragdzöld

"- És még mindig itt vagyok neked én. Örök életed hátralevő részére. - Xemerius valami nedves puszifélét adott. - Én sokkal frankóbb vagyok. És veszélyesebb is. És hasznosabb. (...) Én vagyok a leghűségesebb és legszebb és legokosabb társ, akit az ember csak kívánhat magának.
- Igen, tudom - mondtam megint, (...)
Xemerius szemtelenül vigyorgott. - De ha egyedül érzed magad: mi lenne, ha beszereznél egy macskát?
- Talán később - feleltem."

Aki már belekezdett a sorozatba, azoknak nyilván nem kell ajánlani, nekik első körben csak annyit jegyeznék meg, hogy mindenképpen érdemes befejezni a trilógiát, mert több mindenről lehull a lepel, vannak még meglepetések számunkra - amellett, hogy még utoljára elmerülhetünk a humoros, szerethető nyelvezetében, és a már ismert karakterekkel az utolsó (jaj, ez elég baljóslatúan hangzik, de ne lássatok bele semmit;) - szóval nekünk mindenképpen utolsó, hacsak nem születik a jövőben még több kötet) kalandjaikat élhetjük át. Ha valaki még sosem hallott a sorozatról (ugye nincs ilyen??), az első kötetről itt, a másodikról pedig itt írtam.

Elég hamar elmerültem a könyv atmoszférájában, lekötöttek az olvasottak, nem voltak elkalandozó gondolataim, tehát sikerült belemerülni. Úgyhogy újra nagyon szeretném, ha valami folytán lenne egy saját Xemeriusom. Ő egyébként legalább olyan fontos szereplő, mint egy ember, úgyhogy ideje volt, hogy feltűnjön a borítón - ugye ő ugrik ott középen?
Gwen sok segítséget kap a nagypapájától, akit szintén megkedveltem, és Leslie sincs hanyagolva. Charlotte sem tűnt el, és idegesítő módon minden olyanba beleüti az orrát, amibe nem kéne. Az események zajlanak rendesen, tényleg új és meglepő ismeretekre teszünk szert az időutazással kapcsolatban, és ne gondoljuk, hogy már minden kiderült a kronográf és az elapszálások kapcsán. Mialatt olvassuk a meglepő meg időközben kinyomozott dolgokat, arra is rájövünk, hogy Gwen valószínűleg különlegesebb, mint gondoltuk (és talán Gideon sem egy pukkancs). Ők természetesen továbbra is kerülgetik egymást, és a kettősük is megkapja a maga lezárását. Nem mondhatnám, hogy 100%-ig elégedett vagyok a befejezéssel, mert van némi hiányérzetem, amit megmagyarázni egyelőre nem tudnák, de azért tetszett és örülök, hogy az olvasmányaim között szerepel ez a könyvsorozat. Aki még nem tette meg, kezdjen bele, mert jó.;)

Most pedig megyek és megnézem a Rubinvörösből készült filmet.

Ja, a betűk ezúttal zöldek, ami nagyon tetszik!

4,5/5

446 oldal


A burok/The Host - Megnéztem a filmet

Végtelenül hidegen hagyott a könyv, az ufós téma, meg a sci-fi műfaj nem tudott lázba hozni. A filmet is sokáig halogattam, meg voltam róla győződve, hogy agyonunatkozom majd. Ehhez képest egyáltalán nem így lett. Ráadásul azóta már olvastam egy ufós könyvet, és az szintén meggyőzött, hogy talán nem kéne szemellenzővel elzárkóznom tőlem egyébként idegennek érzett műfajoktól, hiszen sosem lehet tudni, mit hagyok ki. Mindezzel együtt továbbra sem bánom, hogy nem olvastam ezt el, mivel igazság szerint belekezdtem kétszer is, de nagyon-nagyon nem kötött le. A hozzáállásomon kellett volna változtatni, de azt meg csak a film tudta elérni.:)


Egész jó kis történet ez, nem egy csillogó vámpíros agyszülemény (ez most úgy hangzik, mintha utálnám a Twilightot, pedig nem), attól sokkal több. A szerelmi szál úgy érzem, visszább húzódott, egyéb mondanivalókkal, érzelmekkel tudta Stephenie Meyer helyettesíteni - legalábbis a filmben úgy tűnt, lehet, hogy a könyvben másképp mutatkoznak meg ezek a dolgok. Ha picit jobban elmélkedek, talán mégis jó lett volna olvasni, mert gondolom többet tudhatunk meg az idegenekről, illetve a film vége összecsapottnak hatott, olyan hirtelen lett vége, és valamivel több magyarázatot elbírt volna - és ez szerintem a könyvből biztos nem hiányzik.

A lényeg, hogy kellemes csalódás, és még a színészek is szimpatikusak voltak.:)


A sorozatok és én a nyáron

Végigkövettem a Teen Wolf 3. évadának első felét, nagyon tetszett, fényévekre van az egész attól ahonnan indult. Mondjuk én már az elejétől szeretem, de ezzel együtt is éreztem a fejlődést.:)) Civilben Tyler Posey ütnivalóan önelégült, szerencsére ez a játékában nem mutatkozik meg. Amúgy pedig amíg Tyler Hoechlin ott van, ő kit érdekel.:D


Elkezdtem Gossip Girlt pótolni, miután kihevertem, hogy befejezték a 90210-et. A 3. évad közepén hagytam abba, jelenleg pedig a 4. évad vége felé járok. Olyan régóta nem néztem, hogy elfelejtettem, Chuck Bass mennyire :) 



Nézegettem Gyilkos elmék és GA részeket, ezeket szinkronnal, illetve néhány hetente rákattanok az Éjjel-nappal Budapestre, és akkor pár napig követem.:D

Folytatódott a Suits a 3. évaddal, picit lemaradva nézem azt is.



Belekezdtem néhány újba is, amik többnyire abbamaradtak, viszont lett néhány kedvencem, azokról majd később.


Jennifer Armentrout: Obszidián - Luxen 1.

"Mondok valamit.
- Mit?
– Megtaláltam a blogodat.
Ó, édes Jézusom! Hogyan talált rá? Mindegy, fontosabb, hogy megtalálta. Kiadja a Google? Hát ez igazán remekséges, extra tejszínhabbal.
– Megint nyomozol utánam, látom már. Szerezzek távoltartási végzést?
– Álmaidban, cica. – Önelégült mosolyt villantott rám. – Azokban már úgyis szerepelek, nem?
– A rémálmaimban, Daemon – feleltem szemforgatva. – A rémálmaimban!"
 
"Csípőre tett kézzel léptem a víz partjára.
– Boldog vagy? – tudakoltam.
Daemon arcáról leolvadt a mosoly, és csak nézett rám.
– Sosem vagyok boldog a társaságodban.

- Mit mondtál? - Összeszűkülő szemmel néztem kifejezéstelen arcát. Nem mondhatta, amit hallani véltem.
- Semmit. Jobb lesz, ha bejössz, mielőtt a lábujjaid is elvörösödnek."

Kezdetben nem túlzottan érdekelt ez a könyv, valahogy egy érzést nem tudtam száműzni, ami azt sugallta, hogy ez félresikerülten beválasztott, ami esetemben szimplán annyit tesz, hogy nem nekem való Vörös Pöttyös könyv. De aztán mégsem hagyott nyugodni a dolog, meg a borító is szemrevaló ráadásul. Jó darabig nem különösebben hatott meg Daemon, nem értettem, miért van oda tőle mindenki, elvégre egy seggfej, hiába néz ki fantasztikusan - az életben is így vagyok ezzel, tudjátok, van az a mondás, hogy a megszólalásig szép.

Na szóval első körben Daemontól nem ájuldoztam, a történet és a sztori azonban annál jobban tetszett. Később arra jöttem rá, hogy ehhez a seggfej jelzővel illetett fiú is hozzájárult, mivel üdítően hatott, hogy nem egy tipikus szerelmi naagy egymásra találásról van szó, hanem újítást sikerült belevinni azzal, hogy a szereplők úgymond utálják egymást, csipkelődnek, szórakoztató párbeszédeik vannak (a fenti idézetek csak töredékei azoknak:), miközben mégis vonzódnak egymáshoz, legalábbis az egyik fél mindenképp. Ja, igen, a főszereplő lányt, Katyt eddig kihagytam, róla annyit kell tudni, hogy új helyre költözik az édesanyjával, és míg a szomszédban lakó testvérpár közül Dee rendkívül örül, hogy új barátnőre tehet szert, addig Daemon az első perctől kezdve ellenszenvvel viszonyul irányába. És ezt persze nem értjük, csak később, fokozatosan bontakozik ki, hogy mi van emögött, mi az a furcsa klikkesedés, amiben vannak, és miért utálja Daemon, hogy a húga barátkozni szeretne Katyvel. Dee egyébként végtelenül aranyos és szeretnivaló személyiség, őt kedveltem Daemon helyett is.:D A főhőssel pedig minden könyvesblogger szimpatizál, ebben biztos vagyok, hiszen Katy szintén könyvekről blogol, akárcsak mi.:) 

A fülszövegből persze kitalálható, hogy Katy mibe keveredett, és szépen van kidolgozva ez az egész háttértörténet. A Luxenek múltja és a jelenlegi helyzetük a Földön, az ellenség és a velük való csaták, engem megfogott. Nem kell tartani attól, hogy netán sci-fi, mert bár tényleg "fénylényekről" van szó, nem skatulyázható be, inkább egyszerűen csak egy jobbak közé sorolható fantasy ifjúsági regény.

A könyv végén megijedtem egy pillanatra, mert nem gondoltam, hogy a végére értem, lelkesen lapoztam és erre szembe találtam magam a köszönetnyilvánítással, miközben még ott lapult vagy 50 oldal a hátsó borító előtt. Oké, szóval van részlet a következő kötetből, mivel könyvsorozat, és ez nem volt titok. Azonban (!) egy kellemes meglepetés ért, miután majdnem felháborodtam, mert három fejezetet kapunk, ami Daemon szemszögéből íródott! És hogy ez mennyire kellett nekem, azt el nem tudom mondani - mivel ekkor még mindig nem sikerült meggyőzni arról, hogy rajongani kell Daemonért, de ez a befejezés elérte és vitt mindent.:)

A folytatás év vége felé várható, a borítója nagyon klassz (remélem, azon is ilyen hatásos lesz Daemon szeme), és alig várom, hogy olvashassam!:)

Ui: az ufók az új vámpírok (?). 

5/5


373 + ~23oldal
Könyvmolyképző Kiadó


Swati Avasthi: Ököl/jog

"– Soha nem írtál nekem, ugye? – kérdezem.
– Mit írtam volna? Csak tizenegy éves voltál.
– Igazad van – mondom, mintha elfogadnám a válaszát. Amennyire én tudom, a tizenegy évesek tudnak olvasni, arról nem is beszélve, hogy idővel felnőnek."

"- Focizol? - kérdezi. A szája megrándul, és összefonja a karját. - Csak mert én vagyok a kapitány.
Oké, megértettem. Kapitány. Ne kezdjünk konkurenciaharcba. Nem akarok hencegni, de simán át tudnám venni a kapitányságot.
- Hol játszottál? - faggatózik.
Amikor megmondom, azt kérdezi:
- Jók?
Mivel eszembe jut a nem-leszek-többé-szemétláda fogadalmam, nem vágom a szemébe, hogy a csapatom benne volt a legjobb háromban az elmúlt három évben, és hogy idén a legjobb játékosok közé választottak, és a becenevem „Ágyúgolyó”.
Vagyis sokkal jobb vagyok nálad, te kis szaros seggű mitugrász. Ezért csak bólintok."

A családon belüli erőszak elég kemény téma, nehéz lehet az egész jelenséget ifjúsági regénybe ölteni. Az Ököl/jog esetében ez valósult meg, egy bántalmazott fiú, Jace életén keresztül kapunk bepillantást a hasonló körülmények miatt szenvedő fiatalok helyzetébe. Az a szörnyű még, hogy az ilyen korai és rossz tapasztalat rányomja a bélyegét egy ember egész életére. A történet pedig azoknak adhat reményt, akik egyelőre hasonló helyzetben vannak, és még nem sikerült kitörni belőle. Segíthet elhinni, hogy van más út.

Az egésznek amúgy nincs olyan rettenetes vagy teljesen nyomorúságos hangulata, talán mert a mesélő fiú (Jace), és erősebb jellem, meg egyáltalán a fiúk jobban bírhatják az ilyesmit, mint egy lány. De azért persze nem felemelő meg vidám könyv, Jace beszólásai viszont sokat dobnak rajta.

Akit az egészben nem sikerült megértenem, az az anya karaktere. Mármint "értem", csak nem "értem meg". Nem hiszem, hogy tudnék úgy élni, ahogy ő, vagy akár eltűrni, hogy a gyerekem feláldozza magát, hogy inkább őt verje meg a "párom", mert védeni akarja az anyját. Szóval nekem ez így nem. Az apa meg szimplán egy állat, ennyi, akinek nem való család, de ha durvább akarok lenni, akkor inkább azt mondanám, hogy nem való az élet.

Az, akinek teljesen idegen a téma, szimplán csak különlegességként tekinthet erre a könyvre, mert más, mint az átlag, szerelmi szálak ígéretével olvasókat szerző regény. Itt is van némi románc, de hát nyilván alapvetően nem attól fogunk ájuldozni. Nekem nagyon tetszett Jace karaktere, és örömömre szolgált, hogy azt kaptam egy fiú mesélőtől, amit általában (el)várnék. Nagyon klassz tud lenni, amikor nem lányos hangon íródik valami, de könnyű nálam elrontani. Itt nem voltak olyan fiús gondolatok, amikről inkább jobb szeretnék nem tudni, vagy ha mégis volt, hát szépen be lett csomagolva.:)

Érdekes volt a két testvér kapcsolata, Christiant legalább annyira kedveltem a végére, mint az öccsét. Nem teljesen úgy ért véget a könyv, ahogy az a tündérmesékben történne, mégis elégedett vagyok a befejezéssel. Összességében, komolyan szerettem ezt olvasni, és örülök, hogy polclakó lesz a többi könyvem mellett.

5/5

296 oldal
Könyvmolyképző Kiadó